Kis szünettel a XX. század eleje óta tart az a hagyomány, ami alapján tavasszal és ősszel előbb előre majd visszaállítjuk az órákat egy órával.
Az okoseszközök világában már nem mi, megteszik azok maguktól is. Csak a sütők, mikrohullámú sütők és az régi autók óráinak tekergetése maradt manuális.
Érdemes egy kicsit visszatekinteni, hogyan és mi okból alakult ki a mai rendszer. Először az I. világháború idején tűnt jó ötletnek évente két alkalommal módosítani, majd a hetvenes évek olajválsága miatt több ország ismét elővette ezt a módszert.
Hogy ez miért is volt jó? A módszernek energiatakarékossági okai voltak, hiszen a később nyugvó Nap miatt kevesebb elektromos áramot használtunk, kevesebb energiát fogyasztottunk.
Ez régebben talán igaz is lehetett, de nézzük, mi a helyzet manapság. A KSH adatai szerint 2017-ben az óraátállításnak köszönhető elektromos energia megtakarítás az összes felhasznált energia 0,32%-a volt.
Az uniós tagállamoknak már korábban szavazni kellett volna, hogy tagállamok szavazni kellett volna, hogy melyik időzónát választják, ez azonban nem történt meg. Így továbbra is állítgatjuk az órákat ősszel vissza, tavasszal pedig egy órával tovább.
Magyarország abban az időzónában van, ahol nap a 15. hosszúsági fokon delel. Budapest a 19 hosszúsági fokon fekszik, vagyis ott 16 perccel később van dél. Ebből következik, hogy az ország jelentős része a téli időszámításnak megfelelő időben van.
Az éjjel nappal működő okostelefonok és számítógépek korszakában a csekély energiamegtakarítás a bioritmusra gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt az óraátállításnak nem sok értelme van. De kíváncsi vagyok a te véleményedre is.