Gyomökológus herbológus, tünetmentes allergiás szakember, profi előadó – ez a három tulajdonságcsoport már bőven elég arra, hogy felfigyeljünk Dr. Farkas Anikó egyetemi docensre. A figyelem pedig indokolt. Az egyetemistákat tanító szakember, aki egy EU-s projekt kapcsán a fiatalabb korosztály oktatásában is sikeresnek bizonyult, azt választotta küldetésének, hogy a parlagfűvel kapcsolatos ismeretekből a felnőtteket kiművelje. Készülő kiadványai kapcsán találkoztunk, egyből lenyűgözött magabiztos szakmai tudása, tiszta tudós logikája és az, ahogyan a különböző álláspontokat megismerve azokat megpróbálja közös nevezőre hozni. Rengeteg kérdésem volt hozzá, ő pedig válaszolt ezekre. Íme, az onlinetanitas.com első interjúja, kivételes képgalériával.
Mikor és miért választottad küldetésednek azt, hogy minél többen és többet tudjanak a parlagfűről?
A parlagfűvel, mint gyommal a doktori tanulmányaim alatt kezdtem jobban foglalkozni. Mivel magam is allergiás voltam, így erről az oldalról is igyekeztem minél több ismeretet szerezni.
Ma már elmondhatom, hogy jól tudom közvetíteni a megszerzett tudást a legkülönbözőbb korosztályoknak, más-más érdeklődésű embereknek úgy, hogy megértsék, miért is kell irtanunk ezt a gyomot.
A nagy elhívás akkor született meg bennem, amikor az első, téves információkat tartalmazó megosztásokat olvastam a közösségi médiában, egyúttal azt is érzékeltem, hogy ezek a hangok a szakemberek szavát teljesen elnyomják.
A parlagfüvet a latin neve alapján sokan tévesen hasznos, sőt gyógynövénynek vélik. Honnan ered ez a regényes hangzású név, Ambrosia artemisiifolia? Van a parlagfűnek valami mezőgazdasági vagy egyéb haszna?
A növénytudomány, a botanika megteremtője XVIII. században élt Carl von Linné, aki az akkor alapított Svéd Tudományos Akadémia első elnöke, valamint az akkori svéd király udvari orvosa is volt egyszemélyben. Ő alkotta meg az akkor ismert növény- és állatvilág rendszertanát és látta el egységesen két tagú latin névvel a fajokat. Források szerint nagy tisztelője volt a kor jeles egyházi személyiségeinek, így több faj esetén a hitélet vezetőitől kölcsönzött neveket. Kortársa Ambrosius püspök a saját területén hasonlóan jelentős szerepet töltött be, mint Linné így kapta a parlagfű az egyik nevének egyik tagját. A parlagfű nevének második tagja pedig egyszerűen azt jelenti, hogy ürömlevelű. Utalva arra, hogy a növény levelei hasonlítanak az üröm leveleire.
A fekete ürömmel (Artemisia vulgaris) szoktunk példálózni, de sokkal inkább az egynyári üröm (Artemisia annua) az a növény a véleményem szerint, amivel keverhető, ahogy a képgalériában is látható. Ráadásul a kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy egy egynyári ürömről szóló cikk felületes olvasása indíthatta el a tévhitek terjedését. Ezért erről is szoktam mesélni az előadásaimon.
Kutatások szerint a parlagfű múlt század húszas éveiben jelent meg Európában; az első magok hajóval érkeztek többek között Fiumébe és a növény onnan terjedt el az egész kontinensen. Hogyan tudott a parlagfű ilyen rövid idő alatt ekkora területet meghódítani kiszorítva más növényfajokat?
Ha a kérdésedben szereplő időszakot nézem, 100 év nem is olyan rövid idő. Egy, a számára kedvező életfeltételek közé kerülő idegenhonos inváziós faj ennél rövidebb idő alatt is képes nagy területeket meghódítani. Valójában nagyjából a rendszerváltástól számított alig 5-10 évről beszélhetünk. Ennek számos oka van. Anélkül, hogy részleteznénk, érdemes visszagondolni az akkoriban jellemző, a földterületeket, gazdaságokat érintő változásokra, amelyek kedvezőtlenül hatottak a talajok kultúrállapotára. Nem elhanyagolható, hogy arra az időre esett néhány csapadékosabb évjárat is, amely kedvezett az általános elgyomosodásnak. Ennek eredményeként az érintett szervek egy komoly összefogást is hirdettek és Gyommentesen Európába címmel kiadványt is megjelentettek.
A parlagfű térhódításának okát három szóban foglalnám össze: alkalmazkodóképesség, mezőgazdasági gyakorlat, mezőgazdaságon kívüli hozzáállás.
Egyetemen tanítasz, a tanítványaid fogékonyak a parlagfűvel kapcsolatos minden ismeretre. Ennek a növénynek a visszaszorítása érdekében hogyan lehetséges az egyetemistáknál fiatalabb korosztály bevonása?
Nagyon hálás vagyok ezért a kérdésért, mert olyasmiről mesélhetek, ami egy számomra nagyon kedves feladat volt. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán (Mosonmagyaróvár) Vér András kollégám vezetésével zajlott a Joint Ambrosia Action Interreg V-A Ausztria-Magyarország Projekt, amelynek keretében felső tagozatos általános iskolásoknak is tartottunk ismeretterjesztő előadásokat a városban és néhány környező településen, melynek végén a nekik szóló, a projekt keretében megjelent kiadványt is megkapták.
A gyerekek meglepően tájékozottak a témában, nagyon okos hozzászólásaikkal mi is gazdagodtunk. Mélységeket kutató kérdéseikkel jó értelemben megleptek, közös gondolkodásra késztetve a jelenlevőket. Egyszóval minden ilyen alkalom nagyon felemelő, inspiráló, motiváló, egyben megnyugtató és örömteli volt, ami a jövőt illeti.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a projekt egyéb, a felnőtt célcsoportoknak szóló előadásairól sem (lokális ismeretterjesztő fórumok, roadshow-k, tematikus szakmai tanulmányutak és a nagyobb terjedelmű kiadvány), hiszen a szülő az, aki a gyermeket elindítja az életben.
Ehhez kapcsolódik másik nagy élményem. Talán más is osztja a véleményem, hogy az idősebb korosztály aktív tagjai által is jól közvetíthető mindenfajta ismeret, tudás. A győri campus Nyugdíjasegyetemének keretében tavaly áprilisban 1000 senior hallgatta az előadásom.
Bízom benne, hogy akár az említett projekt, akár a saját előadásaim hozzájárultak a fiatalabb korosztály tudatosabbá válásához, ami a parlagfüvet illeti.
Ha valaki szeretne még többet tudni a parlagfűről, mit javasolsz, honnan tájékozódjon?
Bár a mai, zajos világban nehéz szelektálni, mindenképp hiteles forrásból tájékozódjon, hozzáértő szakemberekhez forduljon az, aki többet szeretne tudni.
Érdeklődési kör szerint lehet az információforrásunk gyakorló gazda, vagy növényvédős szakember. Vagy olyan allergiás, akinek vannak tapasztalatai. Vagy épp orvos, allergológus, tüdőgyógyász…Alaposabb botanikai, ökológiai ismeretekkel rendelkező szakember vagy hobbi növénytanos. Szakemberek által írt cikkek, tanulmányok, könyvek, könyvfejezetek…
Jómagam gyomökológus herbológusként és tünetmentes allergiásként (ehhez kapcsolódóan pedig már prevenciós tanácsadóként is) rengeteg tudással, tapasztalattal rendelkezem, és folyamatosan képzem magam. Célom, küldetésem érthető formában elérhetővé tenni a legfontosabb ismereteket és eloszlatni a tévhiteket. Ezért tartok ismeretterjesztő előadásokat (lehetőségeimhez mérten szívesen megyek, ha kérnek, hívnak, szerveznek), és tervben van a témában több kisebb, emészthető méretű kiadvány megjelentetése is.
Aki értesülni szeretne a soron következő előadásokról, megjelenő cikkekről stb, annak Facebook oldalam – Dr.Farkas Anikó – követését javaslom.
Köszönöm az interjút és további sikeres és elhivatottsággal végzett, munkával teli éveket kívánok!
Dr. Farkas Anikó munkáiról, előadásairól az Onlinetanítás – természettudományok közösségi média felületein – Facebook oldal, Facebook csoport, Instagram oldal – is hírt adunk, így kövessetek bennünket!
