Kategóriák
életmód iskola

Költség és hatékonyság – ezt adtad hozzá a 2020/2021-es tanévhez

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen pénzre. Hát ez a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. Ebben a bejegyzésben erről lesz szó.

2020. tavaszán az egész világra lecsapott a koronavírus-járvány, és a nanométeres kórokozó miatt Magyarországon is alapvetően megváltoztak megváltoztathatatlannak hitt helyzetek, kapcsolódások. A munkában és a szabadidőben végzett tevékenységek, az oktatás, a tudásátadás  hihetlenül rövid idő alatt átrendeződött.  

A 48 óra alatt megvalósult projekt

2020. tavaszán a digitális oktatás elrendelésekor hazai pedagógusok lelkesen, elkötelezetten és nem mellesleg alulfizetetten vetették bele magukat a digitális oktatásba és álltak hely. 48 órán belül álltak át a diákokkal együtt jelenléti oktatásról oktatásra. Nem volt arról hír, hogy egyéni, vagy még inkább intézményi szinten arról lett volna szó, hogy, “kérjük az eszközök, a technika biztosítását és az üzemeltetés költségeinek kifizetését”.

Ha projektként tekintenénk vissza erre az időszakra, akkor az a projekt pontban összefoglalható lenne.

Zöld Pipa 
Projekt elnevezése:
a közoktatás átállítása digitális oktatásra.
Határidő:
48 óra.
Helyzetjelentés március 16-án:
projekt befejezve.

Egyik tanév, másik tanév 

Az előző tanévben – amikor egyetlen hétvége alatt  – állt át az közoktatás online formára, hihetetlen mennyiségű digitális ismeret és módszertan zúdult a világhálóra. Kulturális és oktatási intézmények, profitorienált vállalkozások osztották meg erőforrásaikat ingyen. Úgy vélték, hogy az ilyen jellegű erőforrásokban nem bővelkedő tanároknak és a helyzettől teljesen jogosan stresszes gyerekeknek, fiatal felnőtteknek segítenek a tudásmegosztással egy kicsit. Egy évvel később már kevesebb volt a hasonlóan  ingyenes tudásmegosztás, hiszen elméletileg lett volna felkészülni infrastrukturálisan erre a helyzetre egy év alatt.

A koronavírus nem tágított, ennek következtében a 2019/2020-as tanév után a 2020/2021-es tanév egy része is digitális oktatással telt. A járvány adatai Magyarországon sokkal drámaibbak, tragikusabbbak voltak. Ennek ellenére sokkal kevesebb volt a digitális oktatás – általános iskolában mindösszesen 6 hét. Majd a szakértők eldöntik, hogy gazdasági szempontból megérte vagy sem május 10-én visszatérni a jelenléti oktatásra. Aznap ugyanis 199 ember hunyt el koronavírus okozta megbetegedésben és igaz, hogy csillapodott már a 3. hullám, de messze volt még a vége. 

Felkészülés az online oktatásra három lépésben

Az online oktatáshoz leginkább az online jelenlétre van szükség, a szükséges hozzávalók: infrastruktúra és emberi erőforrás. Az infrastruktúra jelenti az oktatásra alkalmas számítógépet, az elektromos hálózatot és a megfelelő minőségű internetet. Az emberi erőforrás pedig az infrastruktúrát működtető emberek, és végül azok akik az online órákon jelen vannak, tanárok és tanulók.

Az online oktatás infrastruktúráját talán nem túlzás kijelenteni, mindenki maga alakította és fizette ki. Legyen szó akár az áram használatról, akár magáról a hardverről azt az oktatásban részt vevők biztosították.

Online jelenlét első lépés: legyen net

Bevezetésként kezdem azzal, hogy tudomásom szerint milyen financiális támogatásban részesültek a diákok és a tanárok az online oktatás alatt két tanév alatt. Amennyiben valami kimaradt a táblázatból, üzenetben küldjétek el.

2019/20202020/2021
diákIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt
tanárIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt

Második lépés: digitális oktatáshoz digitális eszköz

A 2020/2021-es tanévben valamiért elém került az egyik mobilszolgáltató ajánlata, melyben a tanuláshoz való eszközöket, laptopokat ajánl. Korábban, sok évvel ezelőtt dolgoztam olyan cégnél, ahol elvárt volt az otthoni munkavégzés, ha szükség volt rá. Annál a cégnél  igényelhettem – és kaptam is – céges laptopot, a hozzá tartozó mobil stickkel, és a telefonszámlám egy részét is fizették. Ennek tükrében is érdekes volt a szolgáltató ajánlata, kedvezőnek sajnos nem tudnám nevezni.

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha minden hazai diák és tanár kapna egy laptopot az online oktatáshoz. A tankönyvek – az OFI által kiadottak is – digitálisan elérhetők, sőt interaktívak. A laptop használatával egy csapásra feleslegessé válna a papíralapú könyvek használata és nem lenne nehéz az iskolatáska.

Szavak helyett beszéljenek a tények, illetve a számok. Vajon mennyibe kerülne mindez összesen a magyar államnak, az adófizetőknek.*

Tanárok
Alapfokú: 75 428 fő
Középfokú: 35 376 fő
Összesen: 110 804 tanár
Tanároknak választott számítógép ára 359 920 Ft. Asus+ZenBook+14+UM425IA-HM039T
Összesen a tanároknak választott számítógépek ára:
39 880 575 680 Ft

Diákok
Alapfok: 720 000 fő
Középfok: 411 000 fő
Összesen: 1 131 000 diák 
Diákoknak választott számítógép ára: 299 420 Ft Asus+VivoBook+S15+S533EA
Összesen a diákoknak választott számítógépek ára
338 644 020 000 Ft

Amennyiben tehát az összes tanár és diák kapott volna egy laptopot a 2020/2021-es tanévben az a költségvetésnek 378 524 595 680 forintjába került volna.
Amennyiben ezt az összeget elosztjuk  a teljes hazai lakossággal, akkor ez fejenként 39845 Ft kiadást jelentett volna az államkasszából. Hacsak nem egy Európai Unióból érkező támogatás lenne erre fordítva.

Harmadik lépés: az áram ára

A laptopok költsége után nehéz másról beszélni, de szólni kell arról is, ami működteti ezeket a gépeket. Ahogy a reklámszöveg is mondja, ha áram van, minden  van. Fizikából általános iskola nyolcadik osztályos feladat, az áramerősség, feszültség, idő ismeretében kiszámolni a teljesítményt. Habár könyvekben benne van a forintosítás módja, előfordulhat, hogy van, ahol nem böngésznek igazi villanyszámlát órákon.

Akinek van kedve próbára tenni a tudását, az számolja ki, hogy mennyibe kerül annak a számítógépnek (PC, monitor, egér, billentyűzet) a fogyasztása, ami 15 héten keresztül heti 6 napon, napi 8 órában működik, a teljesítménye 200 W és tudjuk, hogy az elektromos energiából egy kWh bruttó 43 Ft és 42 fillér. Aki nem szeretne számolni, az görgessen: a megoldás a a kép után található.

  1. lépés az adatok kiírása.

P = 200 W
t = 720 h (15 hét * 6 nap * 8 óra)
1 kWh = 43,42 Ft

2. lépés képletek felírása.

ΔE = P * t
költség = ΔE * 43,42 Ft

3. lépés a behelyettesítés és megoldás

ΔE=200 W * 720 h = 144000 Wh = 144 kWh
költség = 144 kWh * 43,42 Ft = 6252,48 Ft

A költség tehát 15 hét alatt 6252,48 Ft. Egy hétre vetítve ez 6252,48/15= 416 Ft.

Amennyiben nem számolok a rendkívüli, a megbetegedés miatt azonnali online jelenlétet követelő digitális oktatással, akkor a középiskolások 23 hetet, az általános iskolások 6 hetet töltöttek online.
Akinek van továbbra is van kedve próbára tenni magát, az számolja ki, hogy a diákok, a tanárok, összesen hány forintot költöttek elektromos áramra a 2020/2021-es tanévben.

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen, pénzre. Hát az a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. 

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.

*Megjegyzés: a lista szubjektív választáson, valamint egy mobilszolgáltató ajánlatán alapul, a népességadatok forrása: ksh.hu.

Kategóriák
életmód iskola

Rugalmasság és kitartás – ezt vitted magaddal a 2020/2021-es tanévből

Véget ért ez a sok szempontból rendhagyó tanév. Egy évvel ezelőtt azt hittük, magunk mögött hagytuk a pandémiát, idén már tudjuk, még nincs vége. Nem túlzás azt mondani, hogy embert próbáló időszak volt, az oktatás minden résztvevőjének. Diáknak, tanárnak és szülőknek egyaránt. Előrebocsátom, a tanév értékelése szubjektív lesz (és hosszú), nyilván másként is meg lehetett élni ezt az időszakot.

Míg az előző 2019/2020-as tanévben az önfegyelem és a csapatjáték fontosságát emeltem ki, idén inkább a rugalmasság és a kitartás volt az két képesság, amit szerintem a végletekig előtérbe kellett helyezni. Az elmúlt időszak kronológiáját áttekintve, látható lesz, ez a tanév nem volt szokványos. Lehetséges, hogy a történtek felsorolása nem teljes, többek között azért, mert a tanév során megjelent EMMI közlemények elérési útvonala időközben megváltozott. Kiegészítést szívesen fogadok a blog e-mail címén.

  1. A járvány alakulása I. félév

A 2020/2021-es tanévvel kapcsolatban augusztus 11-én jelent meg egy közlemény Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola címmel az EMMI honlapján. Ez után két nappal, augusztus 13-án már a Magyar Közlönyben is olvasható volt a 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet  a tanév rendjéről. A koronavírusos megbetegedések száma ekkor már egyértelműen növekedett. Ami okkal töltötte el a aggodalommal  az oktatásban résztvevőket.

A tanév minimális felkészüléssel kezdődött el. A hírek szerint fertőtlenítőszerek augusztus végén érkeztek meg az intézményekbe. A légúti fertőzés ellen maszkkal lehet a legjobban védekezni, hatékony védelmet adó FFP2-es maszkok kiosztása a tanárok, diákok számára nem történt meg. Az iskolák a házirendjük módosításával megtehették azt, hogy maszkviseletre kötelezték az intézmények területén tartózkodókat. A szabadságjogokat hangsúlyozó és az álhíreknek bedőlő emberek – erről majd később – miatt ez az egyebekben hatékony védekezési mód egyszerűen náhány helyen nem volt megoldható.

Annak ellenére, hogy az őszi szünet miatt az iskolák 10 napra bezártak októberre, a járvány növekedési üteme nem lassult. Védelmi intézkedésként néhány intézményben vegyvédelmi ruhába öltözött katonák fertőtlenítettek szünet idején, ott ahol napokkal előtte gyerekek bármilyen védőfelszerelés nélkül szaladgáltak. A hatékonyságról megoszlanak a vélemények, mindenesetre drámai hangvételű bejelentést követően november 2-tól szigorodtak a maszk viselésének szabályai.

A WHO álláspontja szerint csak a végső esetben szükséges bezárni az iskolákat. A Szülői Hang által készített felmérés szerint a választ adó szülők jelentős része elégedetlen volt az iskolai járványkezeléssel. November 10-től újabb szigorító intézkedéseket kellett bevezetni, a közép-és felsőoktatási intézmények átálltak digitális tanrendre. A nagyon lassan közeledő téli szünettől sokan várták, remélték a járvány második hullámának enyhülését. Novemberben sor került a pedagógusok iskolai tömeges tesztekésére, kettő, egymást követő héten. Utólag már lehet tudni, hogy a második hullám december 20-a körül tetőzött. A 14 évnél fiatalabban és az óvodások milliós tömege -vagyis az ország lakosságának 10%-a nap, a téli szünetig mint nap kapcsolatba került másokkal. Az esetleges fertőzöttségről, a tünetmentes de fertőző személyek szémáról a tesztelés hiánya miatt nincs információ. 

  1. Védőoltás

A koronavírus ellen a maszkon és kézfertőtlenítő kívül hatékony védelmet a  védőoltások jelentenek. Az oltással  kapcsolatban november 27-én érkezett bejelentés, hogy levélben vagy interneten történő regisztráció során iratkozhatnak fel azok, aki oltást szeretnének, mert Ezzel felmérhető, hányan gondolkodnak azon, hogy beoltatják magukat. December 8-án elindult a regisztráció a koronavírus elleni oltásra és december 11-én közzé lett téve, hogy A koronavírus elleni védőoltás ingyenes lesz, a lakosság beoltása oltási terv alapján fog történni. Regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu oldalon lehet.

Az oltási tervvel kapcsolatos információk Magyarország Kormánya Facebook oldalán is nyomon követhetők voltak. 2020. december 23-án megtudtuk, hogy Az oltási terv rendelkezésre áll, már csak a vakcina hiányzik. A regisztrációnak lesz jelentősége, hiszen amikor tömeges lesz az oltás, akkor számítani fog, hogy ki mikor regisztrált. Addig az operatív törzs terve lapján oltunk”  

Pedagógus szempontból az az érdekes, hogy 3 hónappal korábban, 2020. szeptemberében Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján egy kérdésre válaszolva azt mondta, ha lesz is oltás, azt mindenképpen az “első vonalban” dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.

Az oltási terv december 31-én jelent meg, az oltási sorrend a következő volt: 
I. Egészségügyi dolgozók
II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
III. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
V. 16-18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
VII.Valamennyi 16-18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak

Az oltási tervben nem volt nevesítve a tanárok százezres bázisa.

Az oltási tervet, az ezzel kapcsolatos, egymásnak olykor ellentmondó kommunikációs paneleket, a járvánnyal kapcsolatos közösségi médiás közvéleménykutatásokat nem részletezem. A lényeg, hogy a pedagógusok tömeges oltására végül 4 hónappal később, a tavaszi szünet kezdetétől került sor.

  1. A járvány alakulása II. félév

A járvány alakulását a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja alapján lehetett prognosztizálni, a 4. hét adatai a következők.

A továbbra is – olykor textilből készült –  saját maszkkal felszerelkezett tanárok és diákok, a mindenhol máshol kötelező másfél méteres távolságot az osztályteremben nyilvánvalóan nem tudták betartani. Minden nap több tucatnyi gyerek evett egy légtérben, csak sokkal kisebb helyen, mint mondjuk egy üzemi étkezde. Nem volt meglepő, hogy a járvány harmadik hulláma úgy csapott le az országra, hogy a második még véget sem ért. Az aktív fertőzöttek száma február közepétől nagyon meredeken emelkedni kezdett. A koronavírus okozta megbetegedés vezető halálokká vált. Még úgy is, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a középiskolások nem tértek vissza a jelenléti oktatáshoz január 11-én.

A vírus elleni védekezésben ekkor már kevésnek bizonyult az ingyenes parkolás, a 7 órai boltzár, az éjszakai kijárási korlátozás, a beltéri maszkhasználat. Drasztikus intézkedések meghozatalára volt szükség: március 5-én ismét lezárt az ország. Március 8-től az élelmiszerboltokon, a gyógyszertárakon kívül minden üzlet bezárt. Később kiderült, a virágboltok nyitva maradhatnak. Meg néhány más üzlet is.

A digitális oktatás minden  szépségével és nehézségével együtt 6 hétig tartott, beleszámolva a tavaszi szünetet is. Az iskolákat végül fokozatosan nyitották újra, az alsós gyerekek 3 héttel a harmadik hullám tetőzése után, április 19-én tértek vissza a jelenléti oktatáshoz. Azon a napon 199 ember hunyt el koronavírus okozta megbetegedés miatt. A felső tagozat, valamint a középiskolások 3 héttel később, május 10-én fejezték be a digitális tanrendet. Ezt követően nap, mint nap bejártak az iskolába, a tanév végéig hátralevő 5 hétben. Vagy, amennyiben lehetőség volt erre, otthon maradhattak és hibrid oktatásban vehettek részt. A felsőoktatásban tanulók maradtak az online oktatási formánál. Június 15-én pedig végre véget ért a tanév.

Ezt a naplószerű, de még így is terjedelmes felsorolást szükséges még kiegészíteni kettő – szerintem – jelentős tényezővel. Beszéljünk egy kicsit a karanténoktatásról és a digitális tanítás módszertanáról.

  1. Mi is az a karanténoktatás?

A 184 napig tartó 2020/2021-es tanév jelentős részét valós immunvédelem nélkül csinálták végig a tanárok. Annak a pedagógusnak a védettsége, aki egészséges mivolta és kora miatt a tavaszi kampányoltásban került sorra a védettsége – az oltás időpontjától függően – körülbelül május 20 után alakulhatott ki. Mivel a 12 év felettiek oltása most zajlik, a gyerekek részéről nem beszélhetünk védettségről. Ennek a helyzetnek a következtében megtörténhetett, hogy egyik percről a másikra osztály, osztályok kerültek karanténba, kényszerültek digitális oktatásra. Miközben aggódhattak a saját, a szeretteik, az osztálytársaik, tanáraik egészségéért, életéért. Ezzel kapcsolatban sok szomorú és egyben felháborító hír jelent meg, utólag a legtöbbször kiderült, hogy komolyabban kellett volna venni a helyzetet.

  1. Jelenléti vs digitális oktatás

Aki nem tanítással foglalkozik, annak számos esetben nem nyilvánvaló, hogy mivel is foglalkozik egy pedagógus. Azon kívül, hogy szolidan áll a tábla előtt és magyaráz. A tanítás sokkal több, mint magyarázat és a tananyag ledarálása. Sokkal inkább tudásátadás, nevelés és képességfejlesztés megfelelő módszertan mentén. Módszertanról a blogban egyelőre kevesebbszer – a zárt Facebook csoportunkban többször – esik szó, abban azonban még a leglaikusabbakkal is meg tudunk egyezni, hogy másként működik a tanítás online és az iskolában.  Ez alatt nem azt értem, amit Egerbaktán művelt az a védőnő, aki családi pótlék megvonással fenyegette a digitális oktatásból kimaradókat.

A digitális oktatás egy teljesen új módszertant kíván, hogy a megváltozott helyzethez és a gyerekek igényeihez igazodva teljesüljenek a meghatározott kimeneti feltételek. Jelenléti oktatásról átállni digitális oktatásra, akár egyetlen nap alatt, módszertanilag kihívás és plusz energiát igénylő folyamat. A járványgörbe és egyéni megbetegedések alakulásának függvényében különösen.

Ez egy nehéz tanév volt. Végtelenül rugalmasan és hihetelen kitartással kellett elvégezni a feladatokat.  Amikor nincs választás, nyilván szükséges teljesíteni ezeket. Az elkövetkezőkben viszont érdemes kalkulálni az erőforrás igénnyel, az ellentételezéssel, valamint megadni az elvégzett feladatokért a megfelelő elismerést.

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.

Források a hivatkozott cikkeken kívül: 
ATLO koronamonitor: https://atlo.team/koronamonitor-reszletesadatok/
Magyarország Kormánya Facebook-oldal: https://www.facebook.com/kormanyzat
Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja: https://nnk.gov.hu/
Tájékoztató oldal a koronavírusról: https://koronavirus.gov.hu
Telex hírportál: https://telex.hu

Kapcsolódó tartalom:
Önfegyelem és csapatjáték

Kategóriák
életmód

Parlagfüvön innen és túl – interjú Dr. Farkas Anikó gyomökológussal

Gyomökológus herbológus, tünetmentes allergiás szakember, profi előadó – ez a három tulajdonságcsoport már bőven elég arra, hogy felfigyeljünk Dr. Farkas Anikó egyetemi docensre. A figyelem pedig indokolt. Az egyetemistákat tanító szakember, aki egy EU-s projekt kapcsán a fiatalabb korosztály oktatásában is sikeresnek bizonyult, azt választotta küldetésének, hogy a parlagfűvel kapcsolatos ismeretekből a felnőtteket kiművelje. Készülő kiadványai kapcsán találkoztunk, egyből lenyűgözött magabiztos szakmai tudása, tiszta tudós logikája és az, ahogyan a különböző álláspontokat megismerve azokat megpróbálja közös nevezőre hozni. Rengeteg kérdésem volt hozzá, ő pedig válaszolt ezekre. Íme, az onlinetanitas.com első interjúja, kivételes képgalériával.

Mikor és miért választottad küldetésednek azt, hogy minél többen és többet tudjanak a parlagfűről?
A parlagfűvel, mint gyommal a doktori tanulmányaim alatt kezdtem jobban foglalkozni. Mivel magam is allergiás voltam, így erről az oldalról is igyekeztem minél több ismeretet szerezni.
Ma már elmondhatom, hogy jól tudom közvetíteni a megszerzett tudást a legkülönbözőbb korosztályoknak, más-más érdeklődésű embereknek úgy, hogy megértsék, miért is kell irtanunk ezt a gyomot.
A nagy elhívás akkor született meg bennem, amikor az első, téves információkat tartalmazó megosztásokat olvastam a közösségi médiában, egyúttal azt is érzékeltem, hogy ezek a hangok a szakemberek szavát teljesen elnyomják.

A parlagfüvet a latin neve alapján sokan tévesen hasznos, sőt gyógynövénynek vélik. Honnan ered ez a regényes hangzású név, Ambrosia artemisiifolia? Van a parlagfűnek valami mezőgazdasági vagy egyéb haszna?
A növénytudomány, a botanika megteremtője XVIII. században élt Carl von Linné, aki az akkor alapított Svéd Tudományos Akadémia első elnöke, valamint az akkori svéd király udvari orvosa is volt egyszemélyben. Ő alkotta meg az akkor ismert növény- és állatvilág rendszertanát és látta el egységesen két tagú latin névvel a fajokat. Források szerint nagy tisztelője volt a kor jeles egyházi személyiségeinek, így több faj esetén a hitélet vezetőitől kölcsönzött neveket. Kortársa Ambrosius püspök a saját területén hasonlóan jelentős szerepet töltött be, mint Linné így kapta a parlagfű az egyik nevének egyik tagját. A parlagfű nevének második tagja pedig egyszerűen azt jelenti, hogy ürömlevelű. Utalva arra, hogy a növény levelei hasonlítanak az üröm leveleire.
A fekete ürömmel (Artemisia vulgaris) szoktunk példálózni, de sokkal inkább az egynyári üröm (Artemisia annua) az a növény a véleményem szerint, amivel keverhető, ahogy a képgalériában is látható. Ráadásul a kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy egy egynyári ürömről szóló cikk felületes olvasása indíthatta el a tévhitek terjedését. Ezért erről is szoktam mesélni az előadásaimon.

Fiatal ürömlevelű parlagfű növények – a képre kattintva új lapon galéria nyílik meg.

Kutatások szerint a parlagfű múlt század húszas éveiben jelent meg Európában; az első magok hajóval érkeztek többek között Fiumébe és a növény onnan terjedt el az egész kontinensen. Hogyan tudott a parlagfű ilyen rövid idő alatt ekkora területet meghódítani kiszorítva más növényfajokat?
Ha a kérdésedben szereplő időszakot nézem, 100 év nem is olyan rövid idő. Egy, a számára kedvező életfeltételek közé kerülő idegenhonos inváziós faj ennél rövidebb idő alatt is képes nagy területeket meghódítani. Valójában nagyjából a rendszerváltástól számított alig 5-10 évről beszélhetünk. Ennek számos oka van. Anélkül, hogy részleteznénk, érdemes visszagondolni az akkoriban jellemző, a földterületeket, gazdaságokat érintő változásokra, amelyek kedvezőtlenül hatottak a talajok kultúrállapotára. Nem elhanyagolható, hogy arra az időre esett néhány csapadékosabb évjárat is, amely kedvezett az általános elgyomosodásnak. Ennek eredményeként az érintett szervek egy komoly összefogást is hirdettek és Gyommentesen Európába címmel kiadványt is megjelentettek.
A parlagfű térhódításának okát három szóban foglalnám össze: alkalmazkodóképesség, mezőgazdasági gyakorlat, mezőgazdaságon kívüli hozzáállás.

Egyetemen tanítasz, a tanítványaid fogékonyak a parlagfűvel kapcsolatos minden ismeretre. Ennek a növénynek a visszaszorítása érdekében hogyan lehetséges az egyetemistáknál fiatalabb korosztály bevonása?
Nagyon hálás vagyok ezért a kérdésért, mert olyasmiről mesélhetek, ami egy számomra nagyon kedves feladat volt. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán (Mosonmagyaróvár) Vér András kollégám vezetésével zajlott a Joint Ambrosia Action Interreg V-A Ausztria-Magyarország Projekt, amelynek keretében felső tagozatos általános iskolásoknak is tartottunk ismeretterjesztő előadásokat a városban és néhány környező településen, melynek végén a nekik szóló, a projekt keretében megjelent kiadványt is megkapták.
A gyerekek meglepően tájékozottak a témában, nagyon okos hozzászólásaikkal mi is gazdagodtunk. Mélységeket kutató kérdéseikkel jó értelemben megleptek, közös gondolkodásra késztetve a jelenlevőket. Egyszóval minden ilyen alkalom nagyon felemelő, inspiráló, motiváló, egyben megnyugtató és örömteli volt, ami a jövőt illeti.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a projekt egyéb, a felnőtt célcsoportoknak szóló előadásairól sem (lokális ismeretterjesztő fórumok, roadshow-k, tematikus szakmai tanulmányutak és a nagyobb terjedelmű kiadvány), hiszen a szülő az, aki a gyermeket elindítja az életben.
Ehhez kapcsolódik másik nagy élményem. Talán más is osztja a véleményem, hogy az idősebb korosztály aktív tagjai által is jól közvetíthető mindenfajta ismeret, tudás. A győri campus Nyugdíjasegyetemének keretében tavaly áprilisban 1000 senior hallgatta az előadásom.
Bízom benne, hogy akár az említett projekt, akár a saját előadásaim hozzájárultak a fiatalabb korosztály tudatosabbá válásához, ami a parlagfüvet illeti.

Dr. Farkas Anikó gyomökológus herbológus
Dr. Farklas Anikó a győri campus Nyugdíjasegyetemén 2019. áprilisában

Ha valaki szeretne még többet tudni a parlagfűről, mit javasolsz, honnan tájékozódjon?
Bár a mai, zajos világban nehéz szelektálni, mindenképp hiteles forrásból tájékozódjon, hozzáértő szakemberekhez forduljon az, aki többet szeretne tudni.
Érdeklődési kör szerint lehet az információforrásunk gyakorló gazda, vagy növényvédős szakember. Vagy olyan allergiás, akinek vannak tapasztalatai. Vagy épp orvos, allergológus, tüdőgyógyász…Alaposabb botanikai, ökológiai ismeretekkel rendelkező szakember vagy hobbi növénytanos. Szakemberek által írt cikkek, tanulmányok, könyvek, könyvfejezetek…
Jómagam gyomökológus herbológusként és tünetmentes allergiásként (ehhez kapcsolódóan pedig már prevenciós tanácsadóként is) rengeteg tudással, tapasztalattal rendelkezem, és folyamatosan képzem magam. Célom, küldetésem érthető formában elérhetővé tenni a legfontosabb ismereteket és eloszlatni a tévhiteket. Ezért tartok ismeretterjesztő előadásokat (lehetőségeimhez mérten szívesen megyek, ha kérnek, hívnak, szerveznek), és tervben van a témában több kisebb, emészthető méretű kiadvány megjelentetése is.
Aki értesülni szeretne a soron következő előadásokról, megjelenő cikkekről stb, annak Facebook oldalam – Dr.Farkas Anikó – követését javaslom.

Köszönöm az interjút és további sikeres és elhivatottsággal végzett, munkával teli éveket kívánok!
Dr. Farkas Anikó munkáiról, előadásairól az Onlinetanítás – természettudományok közösségi média felületein – Facebook oldal, Facebook csoport, Instagram oldal – is hírt adunk, így kövessetek bennünket!

Kapcsolódó tartalom:

Az ürömlevelű parlagfű

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdése? Kérem, keressen e-mailben ITT.

Kategóriák
életmód

Miért van szükség természettudományra?

A Föld napja és a Madarak és fák napja után a Beporzók napja következik, ami a szárnyas pollenszállítók jelentőségére hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a virágok beporzásával az ökoszisztémában, az aranyszínben csillogó méz előállításával pedig a konyhánkban jelentős szerepet betöltő beporzóknak továbbra is meglegyen az életterületük és ennek megfelelően a védelmük. Ezt követően a Biodiverzitás napja a hívja fel a figyelmet az élőlények sokféleségének és faj- és fajtagazdagságának fontosságára . Elengedhetetlen tudatosítani azt, hogy mennyire fontos az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása. Vajon ezen nevezetes napok mondanivalói mennyire hangsúlyosak az év többi hónapjában? Nézzük meg!

A Budai-hegyek egyik különleges vízfolyása a hajdan nagy vízhozamú Ördögárok-patak. Nagykovácsiban ered, Hűvösvölgyön majd a Városmajoron kívül keresztül egészen a Dunáig kanyarog végül az Erzsébet-híd budai hídfőjénél ömlik a Dunába. Nehéz elképzelni, hogy ez a mára ideiglenes vízfolyás évszázadokkal ezelőtt a Svábhegyről lefutó patakokkal egyesülve vízimalom működtetésére volt képes a mai Városmajor területén. Pedig így volt, igaz, akkor még Tímár-pataknak nevezték. Napjainkban az Ördögárok egy része természetvédelmi területen folyik; ha éppen esik az eső, a patakba kerülő hulladékot is viszi magával a víz. Pasaréttől már semmi sem látszik a patakból, bebetonozva egy csőben halad. A város beépülésével a torkolattól felfelé haladva előbb a krisztinavárosi szakaszát fedték be több, mint 100 évvel ezelőtt, majd ahogy gyarapodott a város előbb a Vérmezőről, majd a Városmajorból tűnt el a patak. Utóbbi helyen a nyomvonalát könnyen felfedezhettük, az ide épült templom és tornya között. Legvégül a Császári és Királyi gyalogsági Hadapródiskoláig tartó szakaszát fedték be, felette ma parkoló van.

A Ördögárok-patak szabadon és természetvédelmi területen kívül a Vadaskert és Pasarét között látható, de már ott is betonlapokkal bélelt a meder. Az Ördögárok-patak partja egy vízpart, még akkor is, ha az ember közreműködésének, évszázados építkezésének köszönhetően nagy része már eltűnt. A gyomnövények jellemzője viszont az, hogy a természetes növénytakaró megbolygatása után előszeretettel telepednek meg egy-egy területen, kiszorítva az eredeti élőlényeket, növényeket. Általában szélesebb tűrő- és jobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, mint az őshonos növények. A megtelepedés után éppen ezért villámgyorsan képesek kiszorítani más növényeket az eredeti élőhelyükről. Nincs ez másként az Ördögárok partján sem, ezen a területen is drámaian megváltozott az élőhely fajösszetétele, csökkent a biodiverzitás.

Egy közösségi média bejegyzés szerint fontos ennek a „gyomos” patakpartnak a folyamatos kaszálása, hogy a növények virágzásakor elszabaduló pollen ne okozzon tüneteket az allergiásoknál. Ami önmagában nem helytelen gondolat. Viszont megfelelő természettudományos ismeretek birtokban érdemes árnyalni ezt a felhívást. A gyomnövények nem egy rendszertani kategória, hanem egy köznyelvben elterjedt kifejezés. Olyan növények jellemezhetők szubjektíven gyomként, melyek a haszonnövények mellett szándékos vetés nélkül, nem kívánatos módon fordulnak elő. Ennek megfelelően a mák vagy a vöröshere is lehet gyomnövény, amennyiben egy búzatáblában hajt ki. A gyomnövényekre jellemző, hogy a megbolygatott, magára hagyott területeket lepik el, kiszorítva onnan az őshonos, de kevésbé alkalmazkodóképes növényeket. Így egyértelműen csökken a biodiverzitás, az eredeti állapot visszaállítása szaktudást és kitartást igénylő munka.

A gyomként számon tartott, más kontinensről évtizedekkel ezelőtt behurcolt, vagyis invazív parlagfűről érdemes annyit tudni, hogy habár márciusban kezd egyáltalán csírázni és május végére lesz nagyobb tömegben látható, a virágzása általában július végén kezdődik. A termése októberben érik, majd áttelelés után kezd csírázni a tavasz elején. A növény apró, jelentéktelen virágaiból könnyen kitalálható, hogy ez egy szélporozta, a rovarok számára teljesen jelentéktelen növény. Azt is érdemes róla tudni, hogy kaszálással nem lehet megszabadulni tőle, a rosszul levágott szár kihajt, olyan, mint a mesebeli sárkány, egy hajtás helyett több lesz. A termése nagyon ellenálló, alkalmas körülményekre várva éveken keresztül szunnyad a talajban. Ahol a parlagfű megjelenik, ott egy hosszú, kitartást és szaktudást igénylő küzdelem veszi kezdetét; a cél, az, hogy az egynyári növény ne hozzon termést. Ezt kaszálással vagy sikerül megakadályozni, vagy nem. A gyomlálás, még ha lassúnak is tűnik, sokat segíthet a megoldásban.

A pollenek, így a parlagfű virágpora is, az arra érzékenyeknek sok kellemetlenséget tud okozni. Nem véletlen, hogy a pollenszennyezettség is nyomon követhető, nyilvános adat, ahogy az is, hogy melyik allergén növény mikor virágzik. Ebből a részletes listából az is kiderül, hogy az allergén növények közül több haszonnövény és/vagy gyógynövény. Hagy jelezzem, a parlagfű nem haszonnövény és egyáltalán nem gyógynövény.

Visszatérve az Ördögárokhoz, az itt növekedő patakparti növénytársulásban vannak évelő pázsitfűfélék, de szép számmal akad szulákféle, pipacs, szöszös ökörfarkkóró, mécsvirág, fekete nadálytő. Sőt kora tavasszal még odvas és ujjas keltike is virágzik. Vagyis az allergén növények mellett nagy tömegben találhatók itt egynyári vagy évelő virágos növények. Olyanok, amik a beporzóknak biztosítanak tápanyagot. Évek óta kongatják a vészharangot a szakemberek, hogy egyre csökken a rovarok – köztük a beporzást végzők – egyedszáma és fajgazdagsága. Egyre több helyen alakítanak ki méhlegelőket, hogy kedvezőbbé tegyék a rovarok életfeltételeit.

Fekete nadálytő egy nem kameraérzékeny poszméhhel az Ördögárok partján

Buda eredeti ökoszisztémája a beépítettség és az állandó bolygatás miatt már szinte nyomokban sem lelhető fel. Csupán egy-két zöld zárványban lehet őshonos fajokat találni. Az Ördögárok partján szintén nem az eredeti vegetáció növekszik, és nem is haszonnövények nőnek, mivel maga a környezet alkalmatlan erre. A víz közelsége miatt azonban dús, zöld vegetáció jellemző erre a területre kora tavasztól késő őszig. Arra mindenképpen érdemes gondolni, hogy egy ilyen gyomtengernek bélyegzett terület nem áll egyértelműen csak gyomokból. Az allergén növények és károsnak számító gyomok visszaszorítása nem csupán kaszálással oldható meg; erről a területről más módon lehet eltüntetni. Ehhez és ezért van szükség természettudományra.

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdése? Kérem, keressen e-mailben ITT.

Kategóriák
iskola

Tanévzárás játékosan

Mivel is lehet lezárni ezt a rendhagyó tanévet? Egy rövid értékeléssel, egy titkosírásra is alkalmas rendszer bemutatásával és egy játékos élménygyűjtővel.

Június 15-én hétfőn véget ér ez a több szempontból is rendhagyó 2020/21-es tanév.  Három hónappal ezelőtt azt írtam, hogy az elkövetkező időszakban fegyelemre és csapatjátékra lesz szükség. Ez be is igazolódott, azonban a digitális tanrend minden önfegyelem és csapatjáték megléte mellett komoly erőfeszítést kívánt gyerektől, szülőtől, és tanártól is. Nem lehet elég hálásnak lenni ott, ahol megfelelő feltételek, korrekt szakmai és szülői támogatás mellett tudott működni ez a rendszer. Sajnos volt, ahol nem. Az elmúlt hónapok történéseit pedig majd néhány hónap távlatából lehet alaposabban értékelni, kissé kipihenve az elmúlt időszakot.

A 2019/20-es tanév utolsó napjára egy nyári bingóval és egy puzzle-vel készültem; forrás megjelölésével, változtatás nélkül mindkettő használható, ajánlható.

A Mengyelejev által 1869-ben megalkotott periódusos rendszer  sokak számára egy átláthatatlan betűrengetegnek tűnik. Jelentőségéhez képest meglehetősen kevesebben használják a mindennapokban. Egyedül a keresztrejtvények masszív szereplői az elemek. Ismerős: függőleges 2.: folyékony halmazállapotú fém; a megoldás: Hg (higany) Pedig érdemes kreatívan játszani a periódusos rendszerrel. A vegyjelek segítségével  fejtörőket, történeteket, recepteket, rövid vagy hosszabb üzeneteket lehet titkosírással leírni.  Ki gondolná, hogy a foszfor, alumínium, asztácium, kén,  jód, nitrogén, tantál, vagy a haladóknak a protaktínium, lantán, cézium, indium, tantál  vegyjele egymás után írva egy könnyen elkészíthető desszert neve? (Megoldás a cikk végén*). Aki nem ismeri jól a periódusos rendszert, nehezen találja ki a megoldást.

Rakd ki a VAKÁCIÓ! feliratot, a játékért kattints a képre!

preview

A nyár gyerekek számára a pihenésről, feltöltődésről kell, hogy szóljon. A rövid évértékelés után a szeptemberig tartó időszakban érdemes minél több időt időt a szabadban lenni. Játékos, tanulós feladatok helyett pedig pihenni, feltöltődni: tárgyak helyett élményeket gyűjteni. Ezzel a letölthető és kinyomtatható nyári bingóval ehhez adok egy kis segítséget mindehhez.

Letöltéshez kattints a képre!

nyari_bingo_onlinetanitas.jpg
nyári bingó

Ha szeretnél hozzászólni, akkor ITT megteheted.

Kövesd a blog Facebook oldalát ITT.

Ha szeretnél beszélgetni, csatlakozz a csoporthoz ITT, nyáron is lesznek hasznos, izgalmas tartalmak.

*PALACSINTA

P: foszfor, Al: alumínium, Ac: asztácium, S: kén, I: jód, N: nitrogén, Ta: tantál
vagy
Pa: protaktínium, La: lantán, Cs: cézium, In: indium, Ta: tantál.

Kategóriák
jeles napok

Madarak és fák napja

Néhány év kivételével 1906 óta ünnepeljük a Madarak és fák napját. Környezetünk védelme és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. Vajon honnan ered ez a nevezetes nap és hogyan tudjunk ma megtartani ezt a napot?

A fotoszintészis folyamata és jelentősége

A zöld növények, köztük a lombos fák a fotoszintézis során a levegő szén-dioxidjából és vízből a napfény energiájának segítségével szénhidrátot állítanak elő, a folyamat során oxigén is keletkezik. Az oxigén egy színtelen szagtalan gáz, az élethez nélkülözhetetlen. Kalandos felfedezése egészen a XVIII-ig nyúlik vissza. Joseph Pristley zöld hajtásos növényekkel folytatott kísérletei nyomán az elemet Antoine Laurent de Lavoisier franca vegyész azonosította. A fotoszintézist, a folyamat a fény és sötét  szakaszát Jan Ingenhousz holland orvos fedezte fel, ahogy azt is , hogy a fotoszintézis során a növények tömege a levegő szén-dioxidjának megkötésével növekszik. Ezt a folyamatot néhány évvel később nevezték el fotoszintézisnek, általános képlete így írható le:
6CO2 + 6H2O + fényenergia = C6H12O6 (glükóz) + 6O2 + E

A hazai madárállomány védelme

A lombos fák a nem csak fotoszintetizálnak, hanem a maguk mikrokörnyezetében számtalan élőlénynek nyújtanak otthont, életterületet. Több szempontból is hasznos és nélkülözhetetlen részei az ökoszisztémának. Ahogy a fákat, úgy a hasznos madarakat, élőlényeket szükséges védelembe venni. Hazánkban a XX. század elejére annyira megfogyatkozott a madárállomány, hogy maga Hermann Ottó is aggodalmát fejezte ki emiatt. A védett állatokról szóló 1901-es rendelet 3 évvel későbbi kiegészítésének köszönhetően 1904-re már az itt élő fajok harmada védettséget élvezett.

Érdemes megjegyezni, a madarak védelme érdekében 1902 tavaszán megszületett egy nemzetközi egyezmény Párizsban. Ez meghatározta, hogy hasznosságuk miatt mely madarak kapnak védettséget. A példaértékű egyetértés követeztében Európa számos országa csatlakozott az egyezményhez, Svédországtól Spanyolországig. Ilyen előzmények után Chernel István ornitológus szervezte meg az első madarak és fák napját, iskolai keretek közé pedig Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter 1906. április 27-i rendelete nyomán. Klebelsberg Kúnó valllás és közöktatási miniszter elődje előtt tisztelegve gondoskodott arról, hogy ez az ünnep fennmaradjon. 

Íme három remek online program a Madarak és Fák napja alkalmából

Otthonról az erdőbe címmel május 10-től minden hétköznap reggel online erdei iskolai foglalkozásokat indítanak az erdészeti erdei iskolák a környezeti nevelés jegyében, olvasható az Országos Erdészeti Egyesület Facebook oldalán. Az első alkalom május 10-én lesz, amikor a Budakeszi Vadaspark  „Madárkonyha: mit esznek a madarak és mivel?” című videójával veszi kezdetét az online erdei iskola. 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egy kívjátékra hív minden érdeklődőt. A teszetős kivitelezésű, szórakoztató és nagyon alapos feladványokból álló “játszva tanulós” kvíz megoldói pedig nagyon hasznos és széleskörűen használható ismeretekhez juthatnak hozzá.

A Modern Iskola erre a napra összegyűjtütt feladat- és játéköteleit ajánlom még erre a napra. Az irodalmi művetség gyarapítását is segítendő, gyönyörű veseket és regényeket válogattak össze és ajánlanak az olvasók figyelmébe, ezen kívül egy remek fahatározó akalmazást.

Hivatkozott blogbejgyzés: Forest&Fruit – Fát ültetni nem kell félnetek jó lesz

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: Online tanítás – természettudományok

Szeretnél jógyakorlatot, tapasztalatot megosztani? Gyere az Online tanítás – természettudományok Facebook csoportba beszélgetni!

onlinetanitas_normafa-.jpg

Kategóriák
jeles napok

Kapcsolódj a Föld Napjához online

Pontosan 50 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én indult útjára a Föld Napja mozgalom, ami mára világméretű megmozdulássá nőtte ki magát. A világ csaknem összes országában megtartott nevezetes napot érdemes többféle tanórán – történelem, természetismeret, természettudományos tantárgyak – komplex módon feldolgozni. Hogy miért? Mert a mozgalom története, elterjedése, fejlődése és a célkitűzések önmagukban és összességükben is tanulságosak, inspirálók. 

Katasztrófa Santa Barbaránál

Bármilyen meglepő, az egész Föld Napja mozgalom története a Santa Barbaránál bekövetkezett katasztrófával kezdődött 1969. januárjában. A tengerparttól mintegy 10 kilométerre található tengeri olajfúró állomásnál történt a katasztrófa következtében 10 nap alatt 13-16 ezer köbméter olaj ömlött a tengerben.  Az egyre nagyobb kiterjedésű szennyeződés rövidesen elérte Dél-Kalifornia partjait, rengeteg élőlény pusztulását okozva. Madarak ezrei, tengeri állatok, köztük emlősök, halak estek áldozatul a környezeti katasztrófának. Ez a tragikus esemény akkor az Egyesült Államok területének legsúlyosabb katasztrófája volt, mára a harmadik.

A víz felszínén lebegő nyersolaj makacs bevonatot képzett mindenen, a szennyezést vízről és szárazföldről hosszú hónapok kitartó munkájával sem sikerült teljesen megszüntetni. A közvélemény hatalmas felháborodással fogadta a történteket. Két hónappal a katasztrófa után az Egyesült Államok akkori elnöke Richard Nixon személyes látogatása során ígéretet tett, a környezet védelme érdekében ezen túl körültekintőbben fognak eljárni. Még ebben az évben aláírta az évben aláírta az USA  nemzeti környezetvédelmi törvényét. A teljes történet a Los Angeles két cikkében ITT és ITT elolvasható. 

A dél-kaliforniai események hatására döntött úgy Wisconsin állam kormányzója Gaylord Nelson, hogy létrehozza a ma már Föld Napjaként ismert eseményt. Denis Hayes hathatós közreműködésével és a republikánus Pete McCloskey támogatásával sikerült 20 millió embert mozgósítani, elérni. Valami elkezdődött 1970 április 22-án.

Föld Napja mozgalom Magyarországon

Az tömegeket megmozgató esemény nem maradt az Egyesült Államok határain belül, mára globális mozgalommá vált. Nyomában szigorúbb, a környezet, a levegő és a vizek védelmét biztosító jogszabályok születtek. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Föld Napjához, a jeles nap eseményeinek koordinálására környezetvédők ebben az évben alapították meg a Föld Napja Alapítványt. Amire nagy szükség is van, minden év tavaszán ezen a jeles napon országszerte rendezvények, programok vannak.

20200420_foldnapja02.jpg

A Budai-hegység varázslatos hangulatú egykori kőfejtőjében sok-sok éve a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a II. kerületi Önkormányzat szervezett ezen a napon eseményt, Magyarország legtöbb településéhez hasonlóan. A tavalyi eseményen még nem sejtettem én sem, hogy a Föld Napja program ebben az évben pedig egy kicsit másként alakul. Találkozások, közös szabadtéri programok helyett az idei Föld Napja digitális, önszerveződő és közösségépítő lesz, egymástól fizikailag távol, a közös cél érdekében mégis közel. 

“Egy nap a holnapért – 50. Föld Napja a klímáért.”

A Föld Napja Alapítvány azt javasolja, legyen ez egy cselekvő ünnep. Honlapjukon – ami valódi tudástár – rengeteg hasznos ötletet találunk: a húsmentes hétfőtől a keletkező szemét mennyiségének csökkentéséig. További programokért, hasznos tudnivalókért, játékos ismeretterjesztésért és nagyszerű könyvekért  érdemes az egész honlapot végigböngészni.

Kapcsolódás tantárgyakhoz

Természettudományos tárgyak tanítása során a Föld Napja gondolataihoz számos, vagy inkább számtalan módon lehet és kell kapcsolódni. A fogékony gyerekeket érdemes megismertetni a megvalósítandó célokkal és a védendő természeti értékekkel. A millenniumi generáció sokkal jobban ért a képek nyelvén, így hosszú és száraz cikkek, könyvek helyett friss és aktuális filmek segítségével tudnak kapcsolódni a környezetvédelemhez és megérteni, hogy miért kell vigyázni a Földre. 

Készítettem egy  rövid, 6-os válogatást azokból a filmekből, amelyek szerintem jól használhatók a Föld Napja kapcsán. A jelenlegi helyzetben egy kicsit nagyobb szerepet kaphat az önállóság, a gyerekek érdeklődő természete. A helyi és a digitális tanrendhez igazodva számtalan módon fel lehet dolgozni az ajánlott filmeket. Lehet a filmhez kapcsolódó kérdéssor előre elküldeni a gyerekeknek és prezentáció- vagy játékkészítés is lehet a feladat. Ha úgy adódik, akkor elegendő egy konferenciabeszélgetés és a film által szerzett élmények, inspirációk átbeszélése.

Vad Magyarország – A vizek birodalma

Török Zoltán többszörös díjnyertes lenyűgöző és magával ragadó filmje, amely egy év természeti eseményeit mutatja be egyetlen órában. 

20200420_foldnapja01.jpg

A Nagy Fafilm

A Filmdzsungel Stúdió filmje kevesebb, mint egy óra alatt érteti meg a nézővel, hogy a fákra szükség van. A főszereplő “Öreg Tölgy” nem csupán egy fa, hanem egy élőlény, ami sok másiknak otthont ad. Mikrovilágában rengeteg érdekes dolog történik, aminek a film nézői is tanúi lehetnek.

Dunavirág mentőakció

Az ELTE kutatóinak közreműködésével készült alkotás egy igazán rendhagyó természetfilm. Nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is. Fesztiváldíjas film. 

Mérgezett Föld

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer óta használ ekét. Az egyre intenzívebb földművelésnek köszönhetően 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált. 2010-ig további 30 százalékot tett.”

Cyanide Blues – A mérges folyó

A 20 évvel ezelőtt történt a tiszai ciánszennyezés. Török Zoltán filmje a katasztrófa utáni egy év krónikája. Történet egy folyóról, amely nem akart meghalni.

Our Planet

A WWF, a Silverback Films és a Netflix együttműködésében készült kétszeres Emmy díjas 8 részből álló dokumentumfilm sorozat szinte kihagyhatatlan. A nagyszabású vállakozás bemutatja a Föld élővilágát, temérdek és pótolhatatlan értékét, kiváló képekkel, tudományos alapossággal. Honlapjuk ITT található: https://www.ourplanet.com/en/

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: Online tanítás – természettudományok

Szeretnél jógyakorlatot, tapasztalatot megosztani? Gyere az Online tanítás – természettudományok Facebook csoportba beszélgetni!

Kategóriák
életmód

Önfegyelem és csapatjáték próbája – így alakítsd ki az otthoni napirended

A jelentősen megváltozott életkörülmények, az iskolák bezárása és számos más bizonytalan tényező mellett fontos, hogy megőrizzük a jó egészségi és mentális állapotunkat, higgadtságunkat és lelkierőnket. Éppen ezért mielőtt elkezdjük a különböző oktatási módszerek és jógyakorlatok megosztását, beszéljünk arról, hogyan alakítsuk ki az otthoni napirendünket huzamosabb otthon tartózkodás idején. 

Március 16-tól tantermi digitális oktatási munkarend lép életbe, az iskolák ideiglenes bezárása miatt 1,2 millió gyermek marad otthon. Hamarosan kiderült, hogy a tantermi digitális oktatás a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni és a szintén otthon maradó szülők otthonról való dolgozása. 

A napi rutin, a szoros időbeosztás és úgy általában a strukturált idő segít abban, hogy jobban érezzük magunkat. Éppen ezért fontos, hogy az kormányzati tájékoztatás és az operatív törzs utasításainak megtartása mellett, minden változás ellenére tartsuk magunkat egy napirendhez, a napi teendők elvégzésében pedig a megfelelő fontossági sorrendhez. 

Az otthonmaradás miatt vonzónak tűnik a lehetőség, hogy egy ideig némán porosodjon az ébresztőóra. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a gyerekeknek ugyanúgy szükséges tananyagot elsajátítani, tanulni, így a délig lustálkodás helyett ugyanúgy időben fel kell kelni felnőttnek, gyereknek egyaránt. A napirend kialakítása mellett szól, hogy a rutinok kialakítása után kevésbé terhelt aggyal jobban tudunk fókuszálni. A tervezésnél azt is jó figyelembe venni, hogy mikor és mire alkalmas az agyunk és a persze azt is, hogy mennyi ideig tudunk egy feladatra koncentrálni. 

Első lépésként a felkelés és nyugovóra térés időpontját minden nap ugyanarra az időpontra érdemes beállítani. Ez a rendszerességen kívül az alvás minőségét is jelentősen tudja javítani. Az alváshoz hasonlóan az étkezések is legyenek ugyanabban az időben, az ébrenléttel eltöltött 14-16 óra ezek segítségével jól strukturálható.

A napi kötelező tevékenységek naptárba foglalása mellett hasznos, ha más elfoglaltságainkat és az általános jóllétünkhöz szükséges tevékenységeket is beírjuk a napirendbe. Az az ételek elkészítése, a lakás és a holmijaink tisztában tartása, a napi levegőzés, a testmozgás, szintén időt igényel, ezért már előre számoljunk ezekkel az elfoglaltságokkal is.

Okoseszközök használata:

A magyar gyerekek az európai átlaghoz képest kevésbé használják önképzésre az okoseszközeiket, náluk a kockulás azt jelenti, hogy youtube videókat néznek, online játékokat játszanak és különböző applikációkon keresztül kapcsolatot tartanak kortársaikkal. Annak ellenére, hogy rengeteg ingyenes és magyar nyelven is elérhető alkalmazás elérhető. Az egész napos otthonlétnél vonzó lehetőségnek tűnik szülőnek, gyereknek egyaránt rácsatlakozni a netre és céltalanul, vagy célzottan, de ráfüggeni. Érdemes ennek már a kezdetekkor elejét venni az online töltött idő monitorozásával, kordában tartásával. 

A munkamegosztás mindig is fontos volt, most pedig különösen, hiszen senkinek sem végtelen az ereje. Közösen, jó feladatkiosztással minden otthon tartózkodó családtagnak jut ideje a kötelező feladatokon kívül saját magára és a pihenésre is. 

Bármilyen furcsának tűnik, a pihenésre is érdemes időt elkülöníteni, amikor a kötelező feladatokon kívül olyan elfoglaltságot végzünk, ami feltölt, kikapcsol.

Amibe viszont nem érdemes belefogni, az az egyébként is stresszel, megerőltetéssel járó tevékenységek. Egyéntől és élethelyzettől függ, de ilyen lehet egy jelentős fizikai erőt igénylő tavaszi nagytakarítás, vagy az egész lakást házat felforgató selejtezés. 

A napirend megvalósulását elősegíti, ha a tevékenységeket egy táblázatba foglaljuk és az egyes családtagok napi teendőit kipipálva mindenki a jól érezheti magát.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: Online tanítás – természettudományok

Szeretnél jógyakorlatot, tapasztalatot megosztani? Gyere az Online tanítás – természettudományok Facebook csoportba beszélgetni! 

onlinetanitas.jpg