Magyar kutatók Bay Zoltán vezetésével létrehozták a radarcsillagászat tudományát. Lehetővé vált a Naprendszer távolságainak pontosítása, bolygók felszínének feltérképezése.
Az emberek mindig a körülöttük lévő világ felfedezésére és megértésére törekedtek. Erőfeszítésüknek megfelelően a tudomány és a technológia fejlődése lehetővé tette, hogy alaposabban megismerjük a világűr és a csillagok titkait. Az egyik legkiemelkedőbb előrelépés – szerintem – a radarcsillagászatban történt. Mely az emberiség számára szó szerint új dimenziót, egy új eszközt adott a világegyetem megfigyelésére és ezáltal megértésére.
A radarcsillagászat története izgalmas és inspiráló, ugyanakkor nagyon, nagyon szomorú. Az elmúlt évszázadokban a világ számos pontján és számos módszerrel kutatták az űr és a csillagok világát. De az újkorban ilyen viszontagságos körülmények között az ritkán.
A katonai vezetés Magyarország II. világháborúba való belépése után a felismerte, hogy nem áll rendelkezésre semmilyen módszer a berepülő gépek felderítésére. A bombatámadások veszteségeit viszont lehetne enyhíteni, ha lehetséges lenne az ellenséges gépek helymeghatározása.
A megvalósítás érdekében Bay Zoltán fizikus vezetésével létrejött egy kutatócsoport. Nem csak kezdetben, de a fejlesztés és a kísérletezés minden fázisában komoly kihívásokkal néztek szembe. A háború rettenetesen korlátozta erőforrásaikat és az európai technológia is csak korlátozott lehetőségeket biztosított számukra. A munkát a Honvédelmi Minisztérium utasítására az Egyesült Izzó-ban kezdték meg 1942-ben. Korlátozott terchnológiai lehetőségeiket a felmerülő problémákra kifejlesztett találmányokkal, új eszközökkel és módszerekkel igyekeztek enyhíteni. A következő évben már több, a kísérlet megvalósításához szükséges eszközt, műszert is létrehoztak Bay Zoltán vezetésével. Ilyen volt például az impulzusgenerátor, adócsõ és a keverõ diódák, a katódsugárcsõ áramkörei és a parabolikus reflektor.
A háború zajában megalakuló csoportban több kutató és még több szakmailag kiváló szakember, elektrofizikus volt. Akik közül többen nem érték meg sem a háború végét sem, mert elhurcolták őket…
1945-ben, a háború után a csoport folytatta a munkát és előbb vidéken, majd a biztosabb áramellátás érdekében Budapesten folytatta a munkát. A cél, ekkora már az volt, hogy olyan berendezést fejlesszenek ki, mely rádióhullámokat küld a Holdra és az onnan visszaverődő jeleket tudja is érzékelni.
A Föld-Hold távolság 384000 km, ezt a távolságot rádióhullámokkal áthidalni, nem kis feladat. Bay Zoltán ötlete alapján jelismétlés és jelösszegzés használatával sikerült a rádiójeleket eljuttatni a Holdra és a visszaverődő hullámokat felfogni. A kísérletben kis híján világelső lettek, de a jobb technikai feltételekkel és lényegesen több pénzzel finanszírozott amerikai kutatók néhány héttel megelőzték a magyar csapatot.
1946. február 6-án a Bay csoport a Tungsram laboratóriumában sikeresen elérte a Holdat és a visszavert jeleket is felfogta. A saját készítésű jelösszegző berendezés minden kétséget kizáróan igazolta: rádióhullámok alkalmazásával kapcsolatba léptek a Holddal.
Február 6., ezért a Magyar Radarcsillagászat napja.
