Kategóriák
életmód iskola

Költség és hatékonyság – ezt adtad hozzá a 2020/2021-es tanévhez

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen pénzre. Hát ez a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. Ebben a bejegyzésben erről lesz szó.

2020. tavaszán az egész világra lecsapott a koronavírus-járvány, és a nanométeres kórokozó miatt Magyarországon is alapvetően megváltoztak megváltoztathatatlannak hitt helyzetek, kapcsolódások. A munkában és a szabadidőben végzett tevékenységek, az oktatás, a tudásátadás  hihetlenül rövid idő alatt átrendeződött.  

A 48 óra alatt megvalósult projekt

2020. tavaszán a digitális oktatás elrendelésekor hazai pedagógusok lelkesen, elkötelezetten és nem mellesleg alulfizetetten vetették bele magukat a digitális oktatásba és álltak hely. 48 órán belül álltak át a diákokkal együtt jelenléti oktatásról oktatásra. Nem volt arról hír, hogy egyéni, vagy még inkább intézményi szinten arról lett volna szó, hogy, “kérjük az eszközök, a technika biztosítását és az üzemeltetés költségeinek kifizetését”.

Ha projektként tekintenénk vissza erre az időszakra, akkor az a projekt pontban összefoglalható lenne.

Zöld Pipa 
Projekt elnevezése:
a közoktatás átállítása digitális oktatásra.
Határidő:
48 óra.
Helyzetjelentés március 16-án:
projekt befejezve.

Egyik tanév, másik tanév 

Az előző tanévben – amikor egyetlen hétvége alatt  – állt át az közoktatás online formára, hihetetlen mennyiségű digitális ismeret és módszertan zúdult a világhálóra. Kulturális és oktatási intézmények, profitorienált vállalkozások osztották meg erőforrásaikat ingyen. Úgy vélték, hogy az ilyen jellegű erőforrásokban nem bővelkedő tanároknak és a helyzettől teljesen jogosan stresszes gyerekeknek, fiatal felnőtteknek segítenek a tudásmegosztással egy kicsit. Egy évvel később már kevesebb volt a hasonlóan  ingyenes tudásmegosztás, hiszen elméletileg lett volna felkészülni infrastrukturálisan erre a helyzetre egy év alatt.

A koronavírus nem tágított, ennek következtében a 2019/2020-as tanév után a 2020/2021-es tanév egy része is digitális oktatással telt. A járvány adatai Magyarországon sokkal drámaibbak, tragikusabbbak voltak. Ennek ellenére sokkal kevesebb volt a digitális oktatás – általános iskolában mindösszesen 6 hét. Majd a szakértők eldöntik, hogy gazdasági szempontból megérte vagy sem május 10-én visszatérni a jelenléti oktatásra. Aznap ugyanis 199 ember hunyt el koronavírus okozta megbetegedésben és igaz, hogy csillapodott már a 3. hullám, de messze volt még a vége. 

Felkészülés az online oktatásra három lépésben

Az online oktatáshoz leginkább az online jelenlétre van szükség, a szükséges hozzávalók: infrastruktúra és emberi erőforrás. Az infrastruktúra jelenti az oktatásra alkalmas számítógépet, az elektromos hálózatot és a megfelelő minőségű internetet. Az emberi erőforrás pedig az infrastruktúrát működtető emberek, és végül azok akik az online órákon jelen vannak, tanárok és tanulók.

Az online oktatás infrastruktúráját talán nem túlzás kijelenteni, mindenki maga alakította és fizette ki. Legyen szó akár az áram használatról, akár magáról a hardverről azt az oktatásban részt vevők biztosították.

Online jelenlét első lépés: legyen net

Bevezetésként kezdem azzal, hogy tudomásom szerint milyen financiális támogatásban részesültek a diákok és a tanárok az online oktatás alatt két tanév alatt. Amennyiben valami kimaradt a táblázatból, üzenetben küldjétek el.

2019/20202020/2021
diákIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt
tanárIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt

Második lépés: digitális oktatáshoz digitális eszköz

A 2020/2021-es tanévben valamiért elém került az egyik mobilszolgáltató ajánlata, melyben a tanuláshoz való eszközöket, laptopokat ajánl. Korábban, sok évvel ezelőtt dolgoztam olyan cégnél, ahol elvárt volt az otthoni munkavégzés, ha szükség volt rá. Annál a cégnél  igényelhettem – és kaptam is – céges laptopot, a hozzá tartozó mobil stickkel, és a telefonszámlám egy részét is fizették. Ennek tükrében is érdekes volt a szolgáltató ajánlata, kedvezőnek sajnos nem tudnám nevezni.

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha minden hazai diák és tanár kapna egy laptopot az online oktatáshoz. A tankönyvek – az OFI által kiadottak is – digitálisan elérhetők, sőt interaktívak. A laptop használatával egy csapásra feleslegessé válna a papíralapú könyvek használata és nem lenne nehéz az iskolatáska.

Szavak helyett beszéljenek a tények, illetve a számok. Vajon mennyibe kerülne mindez összesen a magyar államnak, az adófizetőknek.*

Tanárok
Alapfokú: 75 428 fő
Középfokú: 35 376 fő
Összesen: 110 804 tanár
Tanároknak választott számítógép ára 359 920 Ft. Asus+ZenBook+14+UM425IA-HM039T
Összesen a tanároknak választott számítógépek ára:
39 880 575 680 Ft

Diákok
Alapfok: 720 000 fő
Középfok: 411 000 fő
Összesen: 1 131 000 diák 
Diákoknak választott számítógép ára: 299 420 Ft Asus+VivoBook+S15+S533EA
Összesen a diákoknak választott számítógépek ára
338 644 020 000 Ft

Amennyiben tehát az összes tanár és diák kapott volna egy laptopot a 2020/2021-es tanévben az a költségvetésnek 378 524 595 680 forintjába került volna.
Amennyiben ezt az összeget elosztjuk  a teljes hazai lakossággal, akkor ez fejenként 39845 Ft kiadást jelentett volna az államkasszából. Hacsak nem egy Európai Unióból érkező támogatás lenne erre fordítva.

Harmadik lépés: az áram ára

A laptopok költsége után nehéz másról beszélni, de szólni kell arról is, ami működteti ezeket a gépeket. Ahogy a reklámszöveg is mondja, ha áram van, minden  van. Fizikából általános iskola nyolcadik osztályos feladat, az áramerősség, feszültség, idő ismeretében kiszámolni a teljesítményt. Habár könyvekben benne van a forintosítás módja, előfordulhat, hogy van, ahol nem böngésznek igazi villanyszámlát órákon.

Akinek van kedve próbára tenni a tudását, az számolja ki, hogy mennyibe kerül annak a számítógépnek (PC, monitor, egér, billentyűzet) a fogyasztása, ami 15 héten keresztül heti 6 napon, napi 8 órában működik, a teljesítménye 200 W és tudjuk, hogy az elektromos energiából egy kWh bruttó 43 Ft és 42 fillér. Aki nem szeretne számolni, az görgessen: a megoldás a a kép után található.

  1. lépés az adatok kiírása.

P = 200 W
t = 720 h (15 hét * 6 nap * 8 óra)
1 kWh = 43,42 Ft

2. lépés képletek felírása.

ΔE = P * t
költség = ΔE * 43,42 Ft

3. lépés a behelyettesítés és megoldás

ΔE=200 W * 720 h = 144000 Wh = 144 kWh
költség = 144 kWh * 43,42 Ft = 6252,48 Ft

A költség tehát 15 hét alatt 6252,48 Ft. Egy hétre vetítve ez 6252,48/15= 416 Ft.

Amennyiben nem számolok a rendkívüli, a megbetegedés miatt azonnali online jelenlétet követelő digitális oktatással, akkor a középiskolások 23 hetet, az általános iskolások 6 hetet töltöttek online.
Akinek van továbbra is van kedve próbára tenni magát, az számolja ki, hogy a diákok, a tanárok, összesen hány forintot költöttek elektromos áramra a 2020/2021-es tanévben.

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen, pénzre. Hát az a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. 

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.

*Megjegyzés: a lista szubjektív választáson, valamint egy mobilszolgáltató ajánlatán alapul, a népességadatok forrása: ksh.hu.

Kategóriák
életmód iskola

Rugalmasság és kitartás – ezt vitted magaddal a 2020/2021-es tanévből

Véget ért ez a sok szempontból rendhagyó tanév. Egy évvel ezelőtt azt hittük, magunk mögött hagytuk a pandémiát, idén már tudjuk, még nincs vége. Nem túlzás azt mondani, hogy embert próbáló időszak volt, az oktatás minden résztvevőjének. Diáknak, tanárnak és szülőknek egyaránt. Előrebocsátom, a tanév értékelése szubjektív lesz (és hosszú), nyilván másként is meg lehetett élni ezt az időszakot.

Míg az előző 2019/2020-as tanévben az önfegyelem és a csapatjáték fontosságát emeltem ki, idén inkább a rugalmasság és a kitartás volt az két képesság, amit szerintem a végletekig előtérbe kellett helyezni. Az elmúlt időszak kronológiáját áttekintve, látható lesz, ez a tanév nem volt szokványos. Lehetséges, hogy a történtek felsorolása nem teljes, többek között azért, mert a tanév során megjelent EMMI közlemények elérési útvonala időközben megváltozott. Kiegészítést szívesen fogadok a blog e-mail címén.

  1. A járvány alakulása I. félév

A 2020/2021-es tanévvel kapcsolatban augusztus 11-én jelent meg egy közlemény Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola címmel az EMMI honlapján. Ez után két nappal, augusztus 13-án már a Magyar Közlönyben is olvasható volt a 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet  a tanév rendjéről. A koronavírusos megbetegedések száma ekkor már egyértelműen növekedett. Ami okkal töltötte el a aggodalommal  az oktatásban résztvevőket.

A tanév minimális felkészüléssel kezdődött el. A hírek szerint fertőtlenítőszerek augusztus végén érkeztek meg az intézményekbe. A légúti fertőzés ellen maszkkal lehet a legjobban védekezni, hatékony védelmet adó FFP2-es maszkok kiosztása a tanárok, diákok számára nem történt meg. Az iskolák a házirendjük módosításával megtehették azt, hogy maszkviseletre kötelezték az intézmények területén tartózkodókat. A szabadságjogokat hangsúlyozó és az álhíreknek bedőlő emberek – erről majd később – miatt ez az egyebekben hatékony védekezési mód egyszerűen náhány helyen nem volt megoldható.

Annak ellenére, hogy az őszi szünet miatt az iskolák 10 napra bezártak októberre, a járvány növekedési üteme nem lassult. Védelmi intézkedésként néhány intézményben vegyvédelmi ruhába öltözött katonák fertőtlenítettek szünet idején, ott ahol napokkal előtte gyerekek bármilyen védőfelszerelés nélkül szaladgáltak. A hatékonyságról megoszlanak a vélemények, mindenesetre drámai hangvételű bejelentést követően november 2-tól szigorodtak a maszk viselésének szabályai.

A WHO álláspontja szerint csak a végső esetben szükséges bezárni az iskolákat. A Szülői Hang által készített felmérés szerint a választ adó szülők jelentős része elégedetlen volt az iskolai járványkezeléssel. November 10-től újabb szigorító intézkedéseket kellett bevezetni, a közép-és felsőoktatási intézmények átálltak digitális tanrendre. A nagyon lassan közeledő téli szünettől sokan várták, remélték a járvány második hullámának enyhülését. Novemberben sor került a pedagógusok iskolai tömeges tesztekésére, kettő, egymást követő héten. Utólag már lehet tudni, hogy a második hullám december 20-a körül tetőzött. A 14 évnél fiatalabban és az óvodások milliós tömege -vagyis az ország lakosságának 10%-a nap, a téli szünetig mint nap kapcsolatba került másokkal. Az esetleges fertőzöttségről, a tünetmentes de fertőző személyek szémáról a tesztelés hiánya miatt nincs információ. 

  1. Védőoltás

A koronavírus ellen a maszkon és kézfertőtlenítő kívül hatékony védelmet a  védőoltások jelentenek. Az oltással  kapcsolatban november 27-én érkezett bejelentés, hogy levélben vagy interneten történő regisztráció során iratkozhatnak fel azok, aki oltást szeretnének, mert Ezzel felmérhető, hányan gondolkodnak azon, hogy beoltatják magukat. December 8-án elindult a regisztráció a koronavírus elleni oltásra és december 11-én közzé lett téve, hogy A koronavírus elleni védőoltás ingyenes lesz, a lakosság beoltása oltási terv alapján fog történni. Regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu oldalon lehet.

Az oltási tervvel kapcsolatos információk Magyarország Kormánya Facebook oldalán is nyomon követhetők voltak. 2020. december 23-án megtudtuk, hogy Az oltási terv rendelkezésre áll, már csak a vakcina hiányzik. A regisztrációnak lesz jelentősége, hiszen amikor tömeges lesz az oltás, akkor számítani fog, hogy ki mikor regisztrált. Addig az operatív törzs terve lapján oltunk”  

Pedagógus szempontból az az érdekes, hogy 3 hónappal korábban, 2020. szeptemberében Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján egy kérdésre válaszolva azt mondta, ha lesz is oltás, azt mindenképpen az “első vonalban” dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.

Az oltási terv december 31-én jelent meg, az oltási sorrend a következő volt: 
I. Egészségügyi dolgozók
II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
III. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
V. 16-18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
VII.Valamennyi 16-18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak

Az oltási tervben nem volt nevesítve a tanárok százezres bázisa.

Az oltási tervet, az ezzel kapcsolatos, egymásnak olykor ellentmondó kommunikációs paneleket, a járvánnyal kapcsolatos közösségi médiás közvéleménykutatásokat nem részletezem. A lényeg, hogy a pedagógusok tömeges oltására végül 4 hónappal később, a tavaszi szünet kezdetétől került sor.

  1. A járvány alakulása II. félév

A járvány alakulását a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja alapján lehetett prognosztizálni, a 4. hét adatai a következők.

A továbbra is – olykor textilből készült –  saját maszkkal felszerelkezett tanárok és diákok, a mindenhol máshol kötelező másfél méteres távolságot az osztályteremben nyilvánvalóan nem tudták betartani. Minden nap több tucatnyi gyerek evett egy légtérben, csak sokkal kisebb helyen, mint mondjuk egy üzemi étkezde. Nem volt meglepő, hogy a járvány harmadik hulláma úgy csapott le az országra, hogy a második még véget sem ért. Az aktív fertőzöttek száma február közepétől nagyon meredeken emelkedni kezdett. A koronavírus okozta megbetegedés vezető halálokká vált. Még úgy is, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a középiskolások nem tértek vissza a jelenléti oktatáshoz január 11-én.

A vírus elleni védekezésben ekkor már kevésnek bizonyult az ingyenes parkolás, a 7 órai boltzár, az éjszakai kijárási korlátozás, a beltéri maszkhasználat. Drasztikus intézkedések meghozatalára volt szükség: március 5-én ismét lezárt az ország. Március 8-től az élelmiszerboltokon, a gyógyszertárakon kívül minden üzlet bezárt. Később kiderült, a virágboltok nyitva maradhatnak. Meg néhány más üzlet is.

A digitális oktatás minden  szépségével és nehézségével együtt 6 hétig tartott, beleszámolva a tavaszi szünetet is. Az iskolákat végül fokozatosan nyitották újra, az alsós gyerekek 3 héttel a harmadik hullám tetőzése után, április 19-én tértek vissza a jelenléti oktatáshoz. Azon a napon 199 ember hunyt el koronavírus okozta megbetegedés miatt. A felső tagozat, valamint a középiskolások 3 héttel később, május 10-én fejezték be a digitális tanrendet. Ezt követően nap, mint nap bejártak az iskolába, a tanév végéig hátralevő 5 hétben. Vagy, amennyiben lehetőség volt erre, otthon maradhattak és hibrid oktatásban vehettek részt. A felsőoktatásban tanulók maradtak az online oktatási formánál. Június 15-én pedig végre véget ért a tanév.

Ezt a naplószerű, de még így is terjedelmes felsorolást szükséges még kiegészíteni kettő – szerintem – jelentős tényezővel. Beszéljünk egy kicsit a karanténoktatásról és a digitális tanítás módszertanáról.

  1. Mi is az a karanténoktatás?

A 184 napig tartó 2020/2021-es tanév jelentős részét valós immunvédelem nélkül csinálták végig a tanárok. Annak a pedagógusnak a védettsége, aki egészséges mivolta és kora miatt a tavaszi kampányoltásban került sorra a védettsége – az oltás időpontjától függően – körülbelül május 20 után alakulhatott ki. Mivel a 12 év felettiek oltása most zajlik, a gyerekek részéről nem beszélhetünk védettségről. Ennek a helyzetnek a következtében megtörténhetett, hogy egyik percről a másikra osztály, osztályok kerültek karanténba, kényszerültek digitális oktatásra. Miközben aggódhattak a saját, a szeretteik, az osztálytársaik, tanáraik egészségéért, életéért. Ezzel kapcsolatban sok szomorú és egyben felháborító hír jelent meg, utólag a legtöbbször kiderült, hogy komolyabban kellett volna venni a helyzetet.

  1. Jelenléti vs digitális oktatás

Aki nem tanítással foglalkozik, annak számos esetben nem nyilvánvaló, hogy mivel is foglalkozik egy pedagógus. Azon kívül, hogy szolidan áll a tábla előtt és magyaráz. A tanítás sokkal több, mint magyarázat és a tananyag ledarálása. Sokkal inkább tudásátadás, nevelés és képességfejlesztés megfelelő módszertan mentén. Módszertanról a blogban egyelőre kevesebbszer – a zárt Facebook csoportunkban többször – esik szó, abban azonban még a leglaikusabbakkal is meg tudunk egyezni, hogy másként működik a tanítás online és az iskolában.  Ez alatt nem azt értem, amit Egerbaktán művelt az a védőnő, aki családi pótlék megvonással fenyegette a digitális oktatásból kimaradókat.

A digitális oktatás egy teljesen új módszertant kíván, hogy a megváltozott helyzethez és a gyerekek igényeihez igazodva teljesüljenek a meghatározott kimeneti feltételek. Jelenléti oktatásról átállni digitális oktatásra, akár egyetlen nap alatt, módszertanilag kihívás és plusz energiát igénylő folyamat. A járványgörbe és egyéni megbetegedések alakulásának függvényében különösen.

Ez egy nehéz tanév volt. Végtelenül rugalmasan és hihetelen kitartással kellett elvégezni a feladatokat.  Amikor nincs választás, nyilván szükséges teljesíteni ezeket. Az elkövetkezőkben viszont érdemes kalkulálni az erőforrás igénnyel, az ellentételezéssel, valamint megadni az elvégzett feladatokért a megfelelő elismerést.

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.

Források a hivatkozott cikkeken kívül: 
ATLO koronamonitor: https://atlo.team/koronamonitor-reszletesadatok/
Magyarország Kormánya Facebook-oldal: https://www.facebook.com/kormanyzat
Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja: https://nnk.gov.hu/
Tájékoztató oldal a koronavírusról: https://koronavirus.gov.hu
Telex hírportál: https://telex.hu

Kapcsolódó tartalom:
Önfegyelem és csapatjáték

Kategóriák
iskola

Tanévzárás játékosan

Mivel is lehet lezárni ezt a rendhagyó tanévet? Egy rövid értékeléssel, egy titkosírásra is alkalmas rendszer bemutatásával és egy játékos élménygyűjtővel.

Június 15-én hétfőn véget ér ez a több szempontból is rendhagyó 2020/21-es tanév.  Három hónappal ezelőtt azt írtam, hogy az elkövetkező időszakban fegyelemre és csapatjátékra lesz szükség. Ez be is igazolódott, azonban a digitális tanrend minden önfegyelem és csapatjáték megléte mellett komoly erőfeszítést kívánt gyerektől, szülőtől, és tanártól is. Nem lehet elég hálásnak lenni ott, ahol megfelelő feltételek, korrekt szakmai és szülői támogatás mellett tudott működni ez a rendszer. Sajnos volt, ahol nem. Az elmúlt hónapok történéseit pedig majd néhány hónap távlatából lehet alaposabban értékelni, kissé kipihenve az elmúlt időszakot.

A 2019/20-es tanév utolsó napjára egy nyári bingóval és egy puzzle-vel készültem; forrás megjelölésével, változtatás nélkül mindkettő használható, ajánlható.

A Mengyelejev által 1869-ben megalkotott periódusos rendszer  sokak számára egy átláthatatlan betűrengetegnek tűnik. Jelentőségéhez képest meglehetősen kevesebben használják a mindennapokban. Egyedül a keresztrejtvények masszív szereplői az elemek. Ismerős: függőleges 2.: folyékony halmazállapotú fém; a megoldás: Hg (higany) Pedig érdemes kreatívan játszani a periódusos rendszerrel. A vegyjelek segítségével  fejtörőket, történeteket, recepteket, rövid vagy hosszabb üzeneteket lehet titkosírással leírni.  Ki gondolná, hogy a foszfor, alumínium, asztácium, kén,  jód, nitrogén, tantál, vagy a haladóknak a protaktínium, lantán, cézium, indium, tantál  vegyjele egymás után írva egy könnyen elkészíthető desszert neve? (Megoldás a cikk végén*). Aki nem ismeri jól a periódusos rendszert, nehezen találja ki a megoldást.

Rakd ki a VAKÁCIÓ! feliratot, a játékért kattints a képre!

preview

A nyár gyerekek számára a pihenésről, feltöltődésről kell, hogy szóljon. A rövid évértékelés után a szeptemberig tartó időszakban érdemes minél több időt időt a szabadban lenni. Játékos, tanulós feladatok helyett pedig pihenni, feltöltődni: tárgyak helyett élményeket gyűjteni. Ezzel a letölthető és kinyomtatható nyári bingóval ehhez adok egy kis segítséget mindehhez.

Letöltéshez kattints a képre!

nyari_bingo_onlinetanitas.jpg
nyári bingó

Ha szeretnél hozzászólni, akkor ITT megteheted.

Kövesd a blog Facebook oldalát ITT.

Ha szeretnél beszélgetni, csatlakozz a csoporthoz ITT, nyáron is lesznek hasznos, izgalmas tartalmak.

*PALACSINTA

P: foszfor, Al: alumínium, Ac: asztácium, S: kén, I: jód, N: nitrogén, Ta: tantál
vagy
Pa: protaktínium, La: lantán, Cs: cézium, In: indium, Ta: tantál.