A Naprendszer ötödik legnagyobb holdja az emberiség számára ismét egy új kihívást tartogat. Vajon sikerül újra elérni, hogy ember utazzon a Holdra? A Föld körül keringő Hold a legrégebben vizsgált égitest, számtalan monda fűződik hozzá. A látszólagos alakját változtató égitestet és a hozzá kapcsolódó kutatásokat érdemes jobban megismerni. Ebből a bejegyzésből mindez kiderül.
Az égbolt legfényesebb csillaga a Nap, a legfényesebb, saját fénnyel nem rendelkező égitest pedig a Hold. A nyári égbolt fényes és látványos jelensége volt a Perseidák mellett az augusztus 12-i telihold is. A Hold a Földtől átlagosan 384402 kilométerre található, átmérője 3476 km, a pályája kötött ezért mindig ugyanazt az oldalát látjuk és felületének 59%-át lehet tanulmányozni. Nincs sem saját fénye – a Nap fényét veri vissza –, sem saját légköre. Cseppet sem tudományos, de annál szórakoztatóbb, ha most elgondolkodunk a vámpíros viccek logikáján.
Teliholdkor fénye akár -12 magnitúdó is lehet, ami a Nap 26,7-es értékét figyelembe véve elég jelentős. A többi égitesthez képes közel van hozzánk, azért a Hold a legrégebb óta és legalaposabban felderített égi objektum. Szabad szemmel vagy távcsövekkel vizsgálva megfigyelhető a fényváltozása, illetve a domborzata. A holdfázisok 29,5 napos hosszúságúak, látszó fényessége igazodik a holdfázishoz, a teliholdnak van a legnagyobb fénye és az újholdnak a legkisebb. A holdfázisokat mi magunk is figyelemmel követhetjük.
A Hold nem csak tudományos, hanem kultúrtörténeti szempontból is jelentős. Évezredekkel ezelőtt Egyiptomban, évszázadokkal ezelőtt Dél-Amerikában vallásos tisztelettel övezték, isteni eredetűnek tulajdonították. Európában a múlt században eredetmondákban találkozhatunk a Holddal, a mindennapi élethez köthető csillagmondákat szőttek köré az emberek.
A keletkezését illetően több elmélet született. A legelfogadottabb szerint a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközése után jelentős mennyiségű anyag dobódott ki a Földből és állt körüli pályára. Ezt az elképzelést az támasztja alá, hogy a Hold sűrűsége jóval kevesebb, mint a Földé.
A Hold a technológiai fejlődést is inspirálta, ha lehet így fogalmazni. A XX. század 60-as éveiben két nagyhatalom egymással versengve próbálta meghódítani a Holdat. A két nagyhatalom – az USA és az akkor még létező Szovjetunió – között zajló űrverseny ezen szakaszából az USA került ki győztesen. Való igaz, hogy a szovjet Luna űrhajók érték el először a Holdat, de embert nem szállítottak. Az amerikai Neil Armstrong tette a lábát egy kis lépéssel a Hold felszínére, 1969. július 20-án, ami nagy lépés volt az emberiségnek. Az Apolló program azonban olyan költséges volt, hogy a sikeres holdraszállás után 3 indítást már töröltek is és az első sikeres landolást nem követte több.
Szeretnél még több hasonló tartalmat? Kövesd az Online tanítás – természettudományt a Facebookon vagy az Instagramon!
A második Holdra szállás előkészítése viszont napjainkban zajlik és ismét több ország, intézmény és magánvállalat együttműködésével. Ennek az expedíciónak egyik fontos célkitűzése, hogy ismét ember léphessen az Hold felszínére. Ez azonban nem egy röpke látogatás lesz, hanem egy jóval huzamosabb ideig fog tartani. A teljes terv szerint épül egy űrállomás (Gateway) – ami a Hold körül fog keringeni –, egy bázis a Holdon, valamint és egy embereket szállító űrhajó. Ez utóbbi a Hold körül keringő és a Holdon található bázis között fog közlekedni. A Holdbázison az asztonauták az eddiginél jóval több és alaposabb kutatást folytathatnak. Ennek a hatalmas vállalkozásnak az egyik első és fontos lépése az, hogy a Space Launch System (SLS), a valaha volt legnagyobb tolóerejű rakéta, útjára indítja a személyzet nélküli Orion űrhajót. Ezt a kilövést halasztották el a közelmúltban üzemanyag szivárgás miatt. De remélhetőleg még az idén felszáll az Orion.
Az expedíció neve Artemis és a névválasztás, nem véletlen. Az 52 évvel ezelőtti küldetés neve Apolló volt, annak ellenére, hogy Apollón – a rómaiaknál Apolló – inkább volt napistennek tekinthető, testvérét Artemiszt kapcsolták össze a Holddal. A görög mondavilág szerint mindketten Zeusz és Létó gyermekei voltak, mindkettejükhöz szintén számtalan monda fűződik.
Ma, 2022. szeptember 10-én telihold van. Ettől jobb alkalom nem is lehetne arra, hogy kezdetét vegye a Hold megfigyelése. Ehhez készítettem egy segédanyagot, amit innen lehet letölteni. A Holdfelkelte időpontja napokra lebontva nyomon követhető az OMSZ honlapján, ezen az oldalon.
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted!
Kapcsolódó bejegyzés
Perseidák meteorraj, a nyári csillaghullás főszereplő