Kategóriák
jeles napok

Méhek világnapja

A környezeti nevelés során a megfelelő ismertek megszerzésén kívül a megtörténik a környezethez való pozitív hozzáállás kialakítása. Az ember által okozott környezeti változások ökológiai szempontból már átléptek kritikus határokat, azért fontos tájékozódni a lehetséges megoldásokról és tenni értük. Ezért hoztam létre egy mini sorozatot Barátságban környezetünkkel címmel, ebben környezetvédelmi jeles napokat mutatok be.

A sorozat első bejegyzése a méhekről szól. Az apró ízeltlábú állatok hasznosságát kevesen vitatják. A beporzásban teljesített szerepük miatt jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, az összegyűjtött virágporból pedig mézet készítenek. A méhek és napja kapcsán egy szövegértés feladatban bemutatom ennek a napnak az eredetét, az európai méhészet megalapítójával együtt. A szöveg különlegessége, hogy erről a témáról nem készült ilyen mélységű szöveg. A méz jelentőségét nem részletezem, de egy gondolattérkép elkészítéséhez javaslatot adok. A vizuális, színes játékokat kedvelő kisebbeknek pedig egy puzzlet és egy színezőt ajánlok. A módszertani útmutatót a bejegyzés végén teszem közzé, de az írás nem csak tanároknak, hanem szülőknek, diákoknak és minden környezetvédelem iránt érdeklődőnek szól.

A márciusi beporzók napja mellett van még egy ünnep tavasszal, amikor szárnyas barátaink jelentőségére fel kell hívni a figyelmet. Ez az ünnep pedig nem más, mint a méhek napja május 20-án. A méhek világnapja a Szlovén Méhész Szövetség kezdeményezésére jött létre. Három év munkája után az ENSZ 2017. decemberi közgyűlésén elfogadták beadványukat, így a méhek világnapját 2018. május 20-a óta ünnepeljük.

1734. május 20-án született az európai modern méhészet megteremtője, a szlovéniai méhészet elindítója Anton Janša a mai Szlovénia területén található Breznicában. A XVIII. században Szlovénia különböző részein a mezőgazdasággal foglalkozó családok számára a méhészkedés a mellékfoglalkozás volt, sokan méhészkedtek, a Janša családnak is volt néhány kaptára. 

Mindezek ellenére a fiatal Anton két bátyjával együtt a bécsi festőakadémián tanult, de érdeklődése hamarosan ismét a méhek, a méhészet felé fordul. Tehetsége ellenére nem végzi el a művészeti iskolát, hanem méhészettel kezd el foglalkozni, első önálló méhészetét 1769-ben alapítja. Tapasztalatai alapján megváltoztatta a kaptárok alakját, így azokat egymásra lehetett rakni. Azt is javasolta, hogy a kaptárokat inkább a réteken, legelőkön tartsák. 1770-ben már a császári-királyi udvar első méhészettel foglalkozó tanára lett. Országszerte tartott előadásaival méltán vált híressé, de tudását könyvekben is összefoglalta. Német nyelven előbb a Beszélgetés a méhészetről, majd a Teljes útmutató a méhészetről címmel jelentek meg művei. Utóbbi sajnos csak a halála után. Mária Terézia rendeletének nyomán ezeket a könyveit kötelező volt tankönyvként használni.

A XVIII. század elejétől jellemző volt a kaptárok díszítése, kaptárképek festése. A méhkasok, kaptárok falait apró képek díszítették, a méhek ezek segítségével találták meg a kaptárba vezető utat. A népi kultúra részeként számontartott kaptárképek először vallásos témájúak voltak, később az alpesi díszítések lettek jellemzők. A motívumok megörökítették a család, a társadalom eseményeit. Nem meglepő, hogy a festőtehetséggel megáldott Anton Jansa is festett kaptárat.

Az egykori udvari méhész és tanár megbecsültségére jellemző, hogy a megmaradt kaptárait, az általa készített kaptárfestményeket az utókor megóvta és megőrizte. A Radovljicaban található Méhészeti Múzeum is az ő nevét viseli.

Kapcsolódó szövegértés feladat
Válaszolj az alábbi kérdésekre:
1. Kinek vagy minek az indítványára lett május 20. a méhek napja?
2. Ki volt Anton Janša?
3. Ki rendelkezett arról, hogy Anton Janša könyveit tankönyvként használják?
4. Mi az a kaptárfestmény?
5. Milyen intézmény található Radovljicaban?

Nyomtatható változat letöltése ITT.

Gondolattérkép
Mi a méz? Készíts gondolattérképet a megadott fogalmak felhasználásával! Bővítsd tovább a térképet!

Nyomtatható változat letöltése ITT.

Puzzle
A leánykökörcsin hazánkban több helyen előfordul, de lila virágaival elsősorban középhegységekben találkozhatunk kora tavasszal. A leánykökörcsin 10-40 cm magasra növekszik, a levelei hosszú nyélen ülnek, virágai a szár végén egyesével nyílnak, a lila szirmok közül kiragyog a számtalan porzó és kimagaslik a porzó. A teljes növényt selymes szőrbunda fedi, így védekezik a tavaszi hideg reggelek ellen. A virág megporzás után színt vált, kékes árnyalatú lesz, így eltűnik a a repülő rovarok elől. A szár megnyúlik és aszmagcsokor terméséből a szél messzire röpíti a magokat. Védett növény! A fotó a Budai-hegységben készült.

preview12pieceLeánykökörcsin

Színező
Tavaszi virág és egy nektárt gyűjtő méh.

Nyomtatható változat letöltése ITT.

Bízom benne, hogy ezzel az összeállítással kedvet adtam ahhoz, hogy a méhek napja az iskolai témák közé kerüljön május 20-án. Ezt az ünnep más tantárgyak – történelem, biológia, kémia, földrajz – bevonásával komplex módon is megközelíthető és megismerhető. A cikk olvasható tanórán kívül, délutáni foglalkozásokon vagy szabadidőben is. Ahogy az olvasó gondolja. 

A honlapon szereplő cikkek és képek jogvédettek. A letölthető anyagok felhasználása változtatás nélkül, forrás megjelöléssel lehetséges.

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.