Kategóriák
életmód iskola

Költség és hatékonyság – ezt adtad hozzá a 2020/2021-es tanévhez

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen pénzre. Hát ez a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. Ebben a bejegyzésben erről lesz szó.

2020. tavaszán az egész világra lecsapott a koronavírus-járvány, és a nanométeres kórokozó miatt Magyarországon is alapvetően megváltoztak megváltoztathatatlannak hitt helyzetek, kapcsolódások. A munkában és a szabadidőben végzett tevékenységek, az oktatás, a tudásátadás  hihetlenül rövid idő alatt átrendeződött.  

A 48 óra alatt megvalósult projekt

2020. tavaszán a digitális oktatás elrendelésekor hazai pedagógusok lelkesen, elkötelezetten és nem mellesleg alulfizetetten vetették bele magukat a digitális oktatásba és álltak hely. 48 órán belül álltak át a diákokkal együtt jelenléti oktatásról oktatásra. Nem volt arról hír, hogy egyéni, vagy még inkább intézményi szinten arról lett volna szó, hogy, “kérjük az eszközök, a technika biztosítását és az üzemeltetés költségeinek kifizetését”.

Ha projektként tekintenénk vissza erre az időszakra, akkor az a projekt pontban összefoglalható lenne.

Zöld Pipa 
Projekt elnevezése:
a közoktatás átállítása digitális oktatásra.
Határidő:
48 óra.
Helyzetjelentés március 16-án:
projekt befejezve.

Egyik tanév, másik tanév 

Az előző tanévben – amikor egyetlen hétvége alatt  – állt át az közoktatás online formára, hihetetlen mennyiségű digitális ismeret és módszertan zúdult a világhálóra. Kulturális és oktatási intézmények, profitorienált vállalkozások osztották meg erőforrásaikat ingyen. Úgy vélték, hogy az ilyen jellegű erőforrásokban nem bővelkedő tanároknak és a helyzettől teljesen jogosan stresszes gyerekeknek, fiatal felnőtteknek segítenek a tudásmegosztással egy kicsit. Egy évvel később már kevesebb volt a hasonlóan  ingyenes tudásmegosztás, hiszen elméletileg lett volna felkészülni infrastrukturálisan erre a helyzetre egy év alatt.

A koronavírus nem tágított, ennek következtében a 2019/2020-as tanév után a 2020/2021-es tanév egy része is digitális oktatással telt. A járvány adatai Magyarországon sokkal drámaibbak, tragikusabbbak voltak. Ennek ellenére sokkal kevesebb volt a digitális oktatás – általános iskolában mindösszesen 6 hét. Majd a szakértők eldöntik, hogy gazdasági szempontból megérte vagy sem május 10-én visszatérni a jelenléti oktatásra. Aznap ugyanis 199 ember hunyt el koronavírus okozta megbetegedésben és igaz, hogy csillapodott már a 3. hullám, de messze volt még a vége. 

Felkészülés az online oktatásra három lépésben

Az online oktatáshoz leginkább az online jelenlétre van szükség, a szükséges hozzávalók: infrastruktúra és emberi erőforrás. Az infrastruktúra jelenti az oktatásra alkalmas számítógépet, az elektromos hálózatot és a megfelelő minőségű internetet. Az emberi erőforrás pedig az infrastruktúrát működtető emberek, és végül azok akik az online órákon jelen vannak, tanárok és tanulók.

Az online oktatás infrastruktúráját talán nem túlzás kijelenteni, mindenki maga alakította és fizette ki. Legyen szó akár az áram használatról, akár magáról a hardverről azt az oktatásban részt vevők biztosították.

Online jelenlét első lépés: legyen net

Bevezetésként kezdem azzal, hogy tudomásom szerint milyen financiális támogatásban részesültek a diákok és a tanárok az online oktatás alatt két tanév alatt. Amennyiben valami kimaradt a táblázatból, üzenetben küldjétek el.

2019/20202020/2021
diákIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt
tanárIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alattIngyenes vezetékes internet az online oktatás időtartama alatt

Második lépés: digitális oktatáshoz digitális eszköz

A 2020/2021-es tanévben valamiért elém került az egyik mobilszolgáltató ajánlata, melyben a tanuláshoz való eszközöket, laptopokat ajánl. Korábban, sok évvel ezelőtt dolgoztam olyan cégnél, ahol elvárt volt az otthoni munkavégzés, ha szükség volt rá. Annál a cégnél  igényelhettem – és kaptam is – céges laptopot, a hozzá tartozó mobil stickkel, és a telefonszámlám egy részét is fizették. Ennek tükrében is érdekes volt a szolgáltató ajánlata, kedvezőnek sajnos nem tudnám nevezni.

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha minden hazai diák és tanár kapna egy laptopot az online oktatáshoz. A tankönyvek – az OFI által kiadottak is – digitálisan elérhetők, sőt interaktívak. A laptop használatával egy csapásra feleslegessé válna a papíralapú könyvek használata és nem lenne nehéz az iskolatáska.

Szavak helyett beszéljenek a tények, illetve a számok. Vajon mennyibe kerülne mindez összesen a magyar államnak, az adófizetőknek.*

Tanárok
Alapfokú: 75 428 fő
Középfokú: 35 376 fő
Összesen: 110 804 tanár
Tanároknak választott számítógép ára 359 920 Ft. Asus+ZenBook+14+UM425IA-HM039T
Összesen a tanároknak választott számítógépek ára:
39 880 575 680 Ft

Diákok
Alapfok: 720 000 fő
Középfok: 411 000 fő
Összesen: 1 131 000 diák 
Diákoknak választott számítógép ára: 299 420 Ft Asus+VivoBook+S15+S533EA
Összesen a diákoknak választott számítógépek ára
338 644 020 000 Ft

Amennyiben tehát az összes tanár és diák kapott volna egy laptopot a 2020/2021-es tanévben az a költségvetésnek 378 524 595 680 forintjába került volna.
Amennyiben ezt az összeget elosztjuk  a teljes hazai lakossággal, akkor ez fejenként 39845 Ft kiadást jelentett volna az államkasszából. Hacsak nem egy Európai Unióból érkező támogatás lenne erre fordítva.

Harmadik lépés: az áram ára

A laptopok költsége után nehéz másról beszélni, de szólni kell arról is, ami működteti ezeket a gépeket. Ahogy a reklámszöveg is mondja, ha áram van, minden  van. Fizikából általános iskola nyolcadik osztályos feladat, az áramerősség, feszültség, idő ismeretében kiszámolni a teljesítményt. Habár könyvekben benne van a forintosítás módja, előfordulhat, hogy van, ahol nem böngésznek igazi villanyszámlát órákon.

Akinek van kedve próbára tenni a tudását, az számolja ki, hogy mennyibe kerül annak a számítógépnek (PC, monitor, egér, billentyűzet) a fogyasztása, ami 15 héten keresztül heti 6 napon, napi 8 órában működik, a teljesítménye 200 W és tudjuk, hogy az elektromos energiából egy kWh bruttó 43 Ft és 42 fillér. Aki nem szeretne számolni, az görgessen: a megoldás a a kép után található.

  1. lépés az adatok kiírása.

P = 200 W
t = 720 h (15 hét * 6 nap * 8 óra)
1 kWh = 43,42 Ft

2. lépés képletek felírása.

ΔE = P * t
költség = ΔE * 43,42 Ft

3. lépés a behelyettesítés és megoldás

ΔE=200 W * 720 h = 144000 Wh = 144 kWh
költség = 144 kWh * 43,42 Ft = 6252,48 Ft

A költség tehát 15 hét alatt 6252,48 Ft. Egy hétre vetítve ez 6252,48/15= 416 Ft.

Amennyiben nem számolok a rendkívüli, a megbetegedés miatt azonnali online jelenlétet követelő digitális oktatással, akkor a középiskolások 23 hetet, az általános iskolások 6 hetet töltöttek online.
Akinek van továbbra is van kedve próbára tenni magát, az számolja ki, hogy a diákok, a tanárok, összesen hány forintot költöttek elektromos áramra a 2020/2021-es tanévben.

Oktatáshoz, egészségügyhöz és a világ meghódításához mindösszesen három dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a pénz, pénz, pénz. A megbízható, stabil digitális oktatáshoz mindezeken kívül még egyetlen egy dologra van szükség. Igen, pénzre. Hát az a legkevesebb, mondhatnád. És tényleg. 

Szeretnél hozzászólni? Az Online tanítás – természettudományok Facebook oldalán megteheted ITT.

Van még kérdésed? Kérem, keress e-mailben ITT.

*Megjegyzés: a lista szubjektív választáson, valamint egy mobilszolgáltató ajánlatán alapul, a népességadatok forrása: ksh.hu.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük