A nyári szünet 10 hete kikapcsolódás a gyerekeknek, egy olyan időszak, amikor érdemes pihenni feltöltődni. A szülőknek viszont olykor nehézséget okoz kitalálni, hogy mivel kössék le gyerekeiket, vagy milyen közös programot szervezzenek. A nyári foglalkoztatóban a minőségi, tartalmas időtöltéshez hoztam ötletet, természetesen a természettudományok területéről. A fizika, a kémia és a biológia színes tudomány, remek időtöltés bármelyikkel foglalkozni.
A nyári foglalkoztató elég terjedelmesre sikerült, pedig nem is vettem bele az összes ötletem. Természetesen ezeket az ötleteket is megosztom, bízom benne tetszeni fognak. Amennyiben bármilyen kérdésed vagy észrevételed van, azt meg lehet írni kommenten vagy a már ismert e-mail címen.
A nyári foglalkoztató három fő része.
2. Kémiából egy színes kísérletben még színesebben lehet festeni.
3. Biológiából pedig a a megunhatatlan vadvirágok egy memóriajátékot mutatok.
Fizika
Mi mással is kezdheténk a nyári elfoglaltságokat, ha nem csillagászattal? A tiszta nyári égbolton, a nappali hőséghez képest kellemes hőmérsékleten megfigyelhető számos csillag, fényesebben és kevésbé fényesek. Szabad szemmel vagy távcsővel egyaránt.
Az égbolt rejtelmeit a szférikus csillagászat segítségével jobban megismerhetjük. A bolygóegyüttállás kapcsán írt bejegyzésben már volt szó csillagászati alapismeretekről, folytassuk innen. Az égbolton vagy éggömbön elhelyezkedő csillagképeket nem ugyanúgy látjuk a Föld minden pontjáról. Az éggömb mintázatát, a különböző csillagokat kezdték el tájékozódásra használni a régebbi korok emberei. Az északi féltekén a Sarkcsillag segített ebben, a déli féltekén pedig a Dél keresztje. A csillagok állása az időmérésnek is fontos eszköze lett, gondoljunk csak a napórára. Többszáz, többezer éves írott emlékek tanúskodnak arról, hogy milyen hasznos volt tudás gyűlt össze a csillagok mozgásának tanulmányozása során.
A csillagok száma végtelen gondolhatjuk, feltekintve a derült égboltra télen és nyáron egyaránt. Talán nem járunk messze az igazságtól, hiszen még puszta szemmel is nehéz megállapítani a felettünk ragyogó égitestek számát. Észlelésüket nehezíti, hogy a fényességük is különböző, de legalább ez alapján lehetséges az osztályozásuk. A fényesség mértékét egy mértékegység nélküli számmal, a magnitúdóval jellemezzük. Minél kisebb egy csillag magnitúdója, annál fényesebb. Fontos megjegyezni, hogy a csillagok fényessége látszólagos, ugyanis az, hogy milyen fényesnek látszik a Földről, az függ attól is, hogy milyen messze van.
A legfényesebb csillag a Nap, ennek magnitúdója -26,7 mag, annak ellenére, hogy egy sárga törpecsillag. Mégis elhalványítja a jóval fényesebb, de messzebb lévő csillagokat, ezért sem láthatóak ezek napközben. A Vega csillag magnitúdója 0, a Mars magnitúdója -2,9 és 1,9 között változhat, attól függően, hogy a pályája mely pontján van. A Naprendszer bolygói is csillagként láthatók az éggömbön, de ettől még nem csillagok, hanem bolygók.
A nyári égbolt három legfényesebb csillaga a Vega, a Deneb és az Altair. Ezek a csillagok egymáshoz képest háromszög alakban helyezkednek el, ezért is könnyen beazonosíthatók.
Az látszólag egymás közelében elhelyezkedett csillagokba a végtelen emberi fantázia alakokat, formákat és történeteket álmodott és megteremtette a csillagképeket, a csillag mondákat. Így nem meglepő, hogy ez a három csillag is csillagképekben található.
- a 25 fényévre található Vega csillag a Lant csillagkép 0,03 mag fényességű csillaga
- a Deneb 1550 fényévre van de az emberi elme a Hattyú csillagképbe illesztette
- a dallamos nevű Altair 0,77 mag fényességű, mindössze 17 fényévnyire található a Földtől és a Sas csillagkép része.
Mindhárom csillag kékesfehér fényű, ezért is tűnnek ki a nyári égbolt sötétjéből.
Látható még az égbolton a egy kettőscsillag, az Arcturus, ami 0,15 magnitúdóval ragyog 36,7 fényévről fehéren. A sárgás fényű Antares pedig szintén egy pulzáló keltőcsillag, kevésbé fényes, 1,05 a magnitúdója és most éppen 553,75 fényévnyire van a Földtől. Szabad szemmel talán már nem látható a 6,32 magnitúdójú Vesta nevű aszteroida, ami most éppen 212 millió kilométerre van tőlünk, a többi csillaghoz képest elég közel.
Ha a csillagokra nézünk, a múltba nézünk, hiszen a most észlelhető fények fényévekkel ezelőtt indultak el a milliárd kilométerekre található égitestekról. Éppen ezért olyan különleges a csillagok világa, ami miatt érdemes minél alaposabban megismerni.
A bejegyzés adatai, a Stellarium app segítségével LearningAppsben ellenőrizhető, hogy mennyire ismerjünk fel a nyári égbolt néhány csillagát, égitestjét. A színes jelölőre kattintva lehet kiválasztani a jó megoldást.
A csillagképek vonalai segítségével pedig össze lehet rakni egy puzzle-ben a nyári égbolt képét.
Kémia
Az éjszakai eget a legtöbb festményen kékkel festik meg, annak ellenére, hogy a színe nem kék. Hogy ennek mi az oka, azzal később foglalkozunk, a festéssel viszont most. Mert a nyár egyik kedvenc foglalatoskodása lehet a festés, rajzolás. Nem csak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is kikapcsolódás, szórakozás. Mivel festékként nem a megszokott festékeket használjuk, ez a festés egy kicsit más, mint a többi.
A meggy a gyümölcsfák közül az egyik legjobban kedvelt mézelő növény, ezért a méhészek is kedvelik. Egyszerű virágában a termő több napig termel nektárt ezért a beporzó rovarok a méhek szívesen látogatják a virágzó meggyfákat. A rovarok által megtermékenyített virágból termés lesz, szép bordós színű csonthéjas gyümölcs. A meggy színét az anticiánok adják, intenzív színüknek köszönhetően sok mindent megfestenek. Például a papírt is.
Szeretnél még több hasonló tartalmat? Kövesd az Online tanítás – természettudományt a Facebookon vagy az Instagramon!
A meggylével való egyszerű festéshez szükség lesz itatós papírra, ecsetre és meggylére. Mivel egy színnel dolgozunk, érdemes ceruzával lerajzolni a figurát és a piros meggylével, árnyalatok segítségével létrehozni a végleges formát.
Ha mégis több színre vágyunk, akkor adjunk a meggylé egy részéhez egy kis szódabikarbónát és az így kapott zöld oldattal máris festhetünk tovább. A meggylében található színanyagok ugyanis egy természetes kémhatás jelző színanyag, más néven indikátor. Ami savas közegben narancsos piros, semleges közegben meggypiros lúgos közegben pedig zöldes színű. Így a festésnél egy alapanyagból rögtön három színnel is dolgozhatunk.
Festés meggyel
Hozzávalók:
- 2-3 dl meggylé, 3 pohárba szétosztva
- 3 ecset
- itatóspapír
- kiskanál citromlé vagy ecet
- kiskanál szódabikarbóna
Használat:
A meggylevet színezzük és már festhetünk is.
Fontos! Mindenképpen használjunk különböző ecseteket a különböző színű meggyléhez, ellenkező esetben megváltozik az oldat kémhatása és így a színe is!
Biológia
A színek egy tavaszi nyári réten nagyon gyönyörűek lehetnek, köszönhetően a virágok szirmában lévő számtalan színanyagnak. Rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen vegyületek adják a virágok színét, a virágok egyedfejlődés során bekövetkező színváltozása pedig külön téma pedig.
A leánykökörcsin egy olyan kora tavaszi növény, ami termetéhez képest nagy méretű sárga közepű, halványlilás sziromleveleivel csalogatja a beporzó rovarokat. Ez a növény több szempontból is sikeresen alkalmazkodott evolúciója során. A késő téli és kora tavaszi hideg miatt rövid a szára, virága talajhoz közel található és a már említett rövid szára vékony pihékkel, szőrszálakkal fedett. Az ide beszoruló levegő hőszigetelő, így megvédi a növényt a hideg tavaszi hajnalokon. A leánykökörcsin virága a megporzás után megváltoztatja színét, lilásabb árnyalatú lesz, hogy a rovarok ne vegyék észre és a növény szára erősen megnyúlik, hogy a repítőszőrös kaszattermés messzire repüljön a széllel. Ugye milyen jól hangzik?
A leánykökörcsin már elvirágzott. Viszont színezővel fel lehet eleveníteni szép színeit és lerajzolni finom, vékony leveleit. A nyomtatható leánykökörcsin színező IDE kattintva letölthető.
A tavaszi réteken több védett és nem védett növény is virágzik. Érdemes ezeket akár ennek a videónak a segítségével is megismerni. Ehhez ad segítséget ez a memóriajáték.
A megszerzett tudást pedig ITT ebben a tesztben lehet ellenőrizni.