Az őszi napéjegyenlőség az év egyik jelentős csillagászati eseménye, amely általában szeptember huszadika után néhány nappal következik be. Ekkor a Föld észak féltekéjén beköszönt a csillagászati ősz, a déli féltekén pedig a csillagászati tavasz.
A Földön az éjszakák és nappalok hossza állandóan és kiszámíthatóan változik Ennek oka, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges az egyenlítőre. Nyáron hosszabbak, télen rövidebbek a nappalok; tavasszal és ősszel pedig egy egy napon az nappal és az éjszaka hossza egyenlő. Ez a nap 2023-ban, Magyarországon a 19. hosszúsági fokon szeptember 26-án lesz. Mégis miért szeptember 23. az őszi napéjegyenlőség napja?
Egy korábbi bejegyzésben már írtam a szférikus csillagászat alapjairól. A Nap évi látszólagos mozgása megfigyelhető az éggömbön és látható, hogy a Nap ellipszis pályát ír le Föld körül. Az éggömb és ezen pálya metszésvonala az ekliptika elnevezést kapta.
A Föld forgástengelye nem merőleges erre az ekliptikára, hanem azzal 66,5 fokos szöget zár be, ezt bármelyik földgömbön ellenőrizhetjük. A másik fontos fogalom, amit érdemes tudni, az az égi egyenlítő fogalma. Az égi egyenlítő nem más, mint az Egyenlítő síkjának és az éggömbnek metszésvonala. Az Egyenlítő és ebből következően az égi egyenlítő síkja nem esik egybe az ekliptika síkjával, hanem 23,5 fokos szöget zár be azzal. Ezt, a már említett földgömbön, lehet ellenőrizni.
Az őszi napéjegyenlőség pedig akkor következik be, amikor az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást az őszpontban.
2023-ban ez szeptember 23-án, 8 óra 50 perckor van.